Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szerencsénkre és örömünkre számos színvonalas előadás, felolvasás, bemutató és kiállítás készült. Olykor meg is lepődünk, hogy a történészek, irodalmárok mennyi új dolgot tártak fel az évforduló kapcsán. Újabb és újabb részletek derülnek ki munkamódszeréről, műveinek születéséről, de magáról az emberről, családjáról, magánéletéről és kedvenc időtöltéseiről.
Ezeket gazdagította Tallián Mariann és Lázár Balázs a Ketten a versben produkció tagjai, akik olyan pódium előadást hoztak el Pozsonyba, a Liszt Intézetbe, amely különleges élményt adott nemcsak azért, mert ötvözte a zenét, a prózát, a verseket, hanem azért is, mert megerősítette bennünk, hogy Jókai gondolatai, írásai, művei örökérvényűek, bár a ma már távoli múltban születtek, időszerűek ma is.
Mint Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója köszöntőjében elmondta, a produkció a Magyar Írószövetség megbízásából készült és örömmel vehetjük, hogy a két művész hozzánk is elhozta.
Tallián Mariann (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Tallián Mariann színésznőként és íróként ugyancsak elismert alkotó, eddig hat ifjúsági kötet szerzője, Lázár Balázs színész, rendező, Artisjus-díjas művész.
Mostani produkciójuk tulajdonképpen zenés, kosztümös pódium előadás kevés díszlettel, de jól érzékeltetve Jókai korát. Az összeállítás az író levelezése, A látható Isten és A jövő század regénye művei alapján készült.
A látható Isten című regényében fogalmazta meg a következő sorokat is:”Az Isten a magyar nyelvet csak a saját gyönyörűségére teremtette”. A jövő század regénye pedig az első sci-fi regénynek tekinthető, bár 1870-ben írta, mondanivalója az 1953-as évet idézi és a regényíró több olyan újítást, forradalmi művet emleget benne, amelyek akkor utópiának tűntek, mára pedig megvalósultak. Ez is bizonyítja, hogy Jókai nagy látnok volt. Az előadás bemutatja azt is, hogy az írót érdekelte a kertészet, a borászat, a csillagászat, a politika, a technika és tudomány eredményei, foglalkozott a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, a környezetvédelemmel, a természet változásaival. Bár elsődlegesen saját korában élt, de tudta, hogy kora valóságain túl oda kell figyelni a jövőre, ezért szorgalmazta minden újdonság elfogadását, amelyek az emberi lét színvonalának emelését szolgálják.
Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A korabeli szalonmuzsika mellett A cigánybáró című operett dallamai is felcsendültek, hiszen ez az operett az író 1885-ben írt kisregénye szövege alapján készült, és hallhattuk A szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című szerzeményt is. Jókai honszeretete minden művében, levelezésében megnyilvánult. Erősen kötődött a színházhoz is, mindkét felesége színésznő volt, lelkes színházlátogatónak ismerték, Párizsban az Operába is ellátogatott, ahol a közönség felállva, vastapssal üdvözölte.
A két művész nagyszerű összjátéka tette élményszerűvé az előadást. Tallián Mariann hegedűjátéka, Jókai korának szalonmuzsikája, a zenei betétek és a Lázár Balázs által előadott szövegek, versek mind-mind közelebb hozták a regényírót, de az embert, a közéleti szereplőt, a modern gondolkodót is.
A cím Csillagködképlet pontosan kifejezte egész életét és munkásságát, a csillagközi felhő olyan jelkép, amely kifejezi a magyarság jövőjébe, megmaradásába és fejlődésébe vetett hitünket.
Különleges, egyedülálló előadást láthattunk a Liszt Intézetben, és csak azt sajnáljuk, hogy kevés fiatalt láttunk a közönség soraiban, pedig nemcsak szórakozásukra, hanem épülésükre is szolgált volna a két művész produkciója. Mint megtudtuk az előadók műsorukkal járják Magyarországot és a határon túli térségeket is. És csupán remélhetjük, hogy a Jókai-év befejeződése után ugyancsak lesz érdeklődés Jókai Mór sokoldalú személyisége, munkássága, művei, máig tanulságos könyvei iránt.
BM/Felvidék.ma
