A Légy Lámpás Est legutóbbi vendégelőadója ezúttal a gömöri származású Dr. Radics Rudolf volt, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete oktatója.
„Rimaszombatban volt az előadássorozatom második eseménye, miután a kezdeményezés Kassa városában indult útjára. A sorozat célja, hogy a magyar irodalom világát új, élményszerű megközelítésben hozzuk közelebb a közönséghez – ezúttal az ízeken és gasztronómiai utalásokon keresztül” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Dr. Radics Rudolf.
„Úgy ettek, ahogy írták?
Mint megtudtuk Rimaszombatban az estnek a Csillagház adott otthont 2026. március 27-én, ahol a Pósa Lajos Társaság szervezésében valósult meg a program. Az esemény címe – „Úgy ettek, ahogy írták?” – már önmagában is izgalmas kérdést vetett fel, amely a magyar irodalom és a gasztronómia kapcsolatát boncolgatta.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Az előadó Dr. Radics Rudolf, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete oktatója lebilincselő előadásában irodalmi műveken keresztül mutatta be, miként jelennek meg az ételek, ízek és étkezési szokások a magyar szerzők írásaiban.
Az est során a résztvevők nemcsak szövegrészleteken keresztül „kóstolhatták meg” a múltat, hanem betekintést nyerhettek abba is, hogy az egyes korszakok életmódja hogyan tükröződik az irodalomban.
Az ízek, ételek és étkezési szokások szorosan összefonódnak az irodalommal
Dr. Radics Rudolf előadásában széles spektrumon mozgott, a klasszikus európai művészettől egészen a magyar irodalom legismertebb alakjaiig. A bevezetőben olyan festők munkássága került szóba, mint Tiziano Vecellio és Peter Paul Rubens, akik képeiken az étkezés és bőség vizuális világát örökítették meg. Az antik irodalmat Odüsszeia egy részlete képviselte, Devecseri Gábor fordításában, amely az étkezés közösségi és rituális jelentőségére világított rá.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
A magyar irodalom példái különösen gazdag képet adtak.
Kosztolányi Dezső Pacsirta című művében a vidéki élet étkezési kultúrája jelenik meg finom részletekben, míg Babits Mihály Szüret előtt című írása a bor és a szüret hangulatát idézi meg. Csokonai Vitéz Mihály műveiben – többek között a Dorottya vagy A búkergető részleteiben – a lakomák, az évszakok és az életöröm kap hangsúlyt.
Az est egyik központi alakja Jókai Mór volt, akinek életében és műveiben az étkezés kiemelt szerepet játszott. Az Az én kortársaim című írásában például a komáromi halászlé és csíramálé is említést nyer, míg Az aranyember világában szintén fontos szerepet kapnak az étkezések.
A levelezések és visszaemlékezések révén az előadás felidézte a legendás „Pósa-asztal” hangulatát is, ahol Pósa Lajos irányításával igazi magyaros lakoma került az asztalra: bableves disznókörömmel, malacpörkölt vörös káposztával, tejes puliszka, kapros-túrós lepény és tepertős pogácsa.
A gasztronómia és irodalom kapcsolatának egyik legnagyobb mestereként Krúdy Gyula is hangsúlyosan megjelent. Műveiben – mint A gyomor örömei vagy A has ezeregyéjszakája – az étkezés már-már művészetté válik, az Álmoskönyv pedig különös példákat kínál, például a „zónapörkölt” említésével.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Az előadás további irodalmi alakokat és műveket is felvonultatott: Hunyady Sándor Családi album című művét, Márai Sándor írásait – köztük a Magyar borok és a Szindbád hazamegy című műveket –, valamint Osvát Ernő és Harmos Ilona alakját is.
Különleges színt adott az estnek Feszty Árpádné visszaemlékezése, az Akik elmentek, amely a „Nők a tűzhely mellett” című részben az otthoni étkezések világát idézi meg. A források között szerepelt az Országos Széchényi Könyvtár anyaga, valamint Gundel Imre írása is, amely a magyar konyha hagyományait tárgyalja.
Az est egyik legmeghatóbb momentuma egy képzeletbeli levél volt Pósa Lajos felé, amely egy „égi asztal” képét rajzolta meg, ahol a múlt nagyjai – köztük Dankó Pista – újra együtt ülnek, zenével, borral és emlékekkel.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
A Légy Lámpás Est nemcsak ismeretterjesztő, hanem közösségépítő szerepet is betölt: a jelenlévők párbeszédbe léphetnek az előadóval, és egymással is megoszthatják gondolataikat az irodalom és a mindennapi élet kapcsolatáról.
Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke a Felvidék.ma-nak küldött meghívójából kiderül, Rimaszombatban a következő összejövetlre Ilyenek voltak valójában? címmel kerül sor 2026. április 10-én, amikor is Gábor Emese igazságügyi arcrekonstrukció specialista portrészobrász előadásában megelevenednek a múlt arcai: királyok, szentek és fejedelmek a legmodernebb tudományos módszerek segítségével.
Az Úgy ettek, ahogy írták előadássorozat sem áll itt meg
Dr. Radics Rudolf a Felvidék.ma-nak továbbá elárulta, szívesen fogad meghívásokat. A következő állomásra a tervek szerint Pozsonyban kerül sor a Városi Kulturális Napok keretében, 2026. október 22-én.
A magyar irodalom nem csupán olvasnivaló, hanem átélhető, „megízlelhető” élmény is lehet – különösen akkor, ha ilyen kreatív és gondolatébresztő formában kerül a közönség elé.
HE/Felvidék.ma
