A brüsszeli szirénhangok évek óta azt mantrázzák, hogy a szankciók működnek, s már csak egy kevés hiányzik, hogy az orosz gazdaság beleroppanjon. Mostanra viszont elmondható, hogy az oroszok elleni büntetőintézkedések tényleg működnek, csak éppen nem úgy, ahogy azt Brüsszelben várták.
Ennek következtében fogyóban van a tagországok türelme és gyengül a szankciók morális támogatása, egyre kevésbé hajlandók olyan intézkedésekre rábólintani, amelyekkel a saját gazdaságukat torpedózzák meg. Görögország, Ausztria, Portugália, Németország, de Franciaország és Olaszország is kifogásokat emel az Ukrajna támogatására hivatott szankciók ellen.
Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos eredeti elgondolás az volt, hogy az oroszokat elvágják azoktól a pénzügyi forrásoktól, melyekből az Ukrajna elleni háborút finanszírozzák. Csakhogy mindez nem úgy alakult, ahogy azt Mórickáék elképzelték, az oroszok új piacokat találtak, a tagországok viszont mintegy járulékos veszteségként jelentős gazdasági károkat szenvedtek. A türelmük tehát fogytán, a szankciók viszont csak teljes egyetértéssel fogadhatók el.
A vétók miatt az elmúlt héten négy napon át tárgyaltak eredménytelenül Brüsszelben a tagállamok nagykövetei a legújabb javasolt szankciócsomagról, mely az orosz exportot és a pénzügyi rendszert célozza, fenntartva azt a mechanizmust is, amely mesterségesen alacsonyan tartja azt az árat, amelyen Oroszország nyersolajat exportálhat.
A görögök bejelentették, hogy nem támogatják a teljes szankciócsomagot, ha nem kapnak engedélyt arra, hogy továbbra is szállíthassanak orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) harmadik országokba. De a portugálok, a németek, a franciák és az olaszok is tiltakoznak, Portugália és Németország azt is követeli, hogy töröljék a csomagból az orosz hal vásárlásának tilalmát, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a helyi halfeldolgozó ipart. A turizmusban érdekelt Franciaország és Olaszország enyhítené azt a javaslatot is, amely megtiltaná az uniós vízum kiadását azoknak az orosz katonáknak, akik részt vettek a háborúban. Ausztria pedig ismét szorgalmazza a 2 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását, hogy abból kártalanítani lehessen a Moszkva által megbírságolt Raiffeisen Bankot.
Számos korábbi intézkedés – például az orosz műtrágya-, acél- és gyémántimport tilalma, illetve az orosz energiahordozók fokozatos kivezetése – is csak hosszú tárgyalásokat követően és erős diplomáciai nyomásra kapta meg a támogatást.
A szakértők szerint azonban ezúttal korábban nem tapasztalt mértéket öltött az egyes tagállamok ellenállása, melyek már nem hagyják magukat politikai nyomással rávenni arra, hogy feladják nemzeti érdekeiket. A mostani tiltakozás ráadásul ellentéteket is szül a tagállamok között. Azok, amelyek vállalatai már korábban szenvedték el a szankciók miatti veszteségeket, nehezményezik, hogy más tagállamok most saját vállalataik érdekeit védik, miközben tőlük továbbra is szolidaritást várnak.
A görög kormány szerint az új uniós szankcióknak Oroszország számára kell lényegesen nagyobb veszteségeket okoznia, nem pedig az európai gazdaságnak, és az intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy maximális nyomást gyakoroljanak Moszkvára, viszont minimálisra csökkenjenek a tagországokat sújtó következmények.
A tárgyalások során több eredeti javaslat is jelentősen módosult. Az uniós országok saját gazdasági érdekeik védelmében számos kérdésben engedményeket értek el, így például enyhítették és elhalasztották a volt orosz katonák uniós beutazásának tilalmát, míg egyes orosz halászati termékek importkorlátozását végül teljesen kivették a csomagból.
Az uniós nagykövetek a héten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megpróbáljanak megegyezésre jutni. A tét nem csupán az immár 21. szankciós csomag elfogadása, hanem az is, hogy az Európai Unió képes lesz-e egységesen fenntartani az Oroszországgal szembeni gazdasági nyomást.
NZS/Felvidék.ma/vg.hu
