Néhány éve még minden üzletben ingyenesen jutottak hozzá a vásárlók a műanyag táskákhoz. Volt olyan áruház, ahonnan tízesével vitték el ezeket a vásárlók, akár kellett, akár nem. Ma már szinte minden üzletben többet-kevesebbet fizetni kell értük, a legtöbb helyütt 5 centet.
A megszokás maradt, most már sokan nem a táskákat, hanem zacskókat és kesztyűket viszik magukkal a zsebükbe gyúrva. Talán nincs rá szükségük, de viszik – mondta az egyik eladónő a bevásárlóközpontban néhány hete, amikor megláttam, hogy az egyik éppen fizető vevőnek tele velük a zsebe. Az alkalmazottak nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, sok vásárló például csak letépi a zacskót, de még csak el sem viszi, ledobja azt a földre – panaszolta ott dolgozó ismerősöm. Kérdeztem, miért nem szólnak rá, ő keserű mosollyal visszakérdezett: szerinted megtehetjük?
Amíg a fejekben nincsen rend, nehezen lesz az a világban – állapítottam meg magamban. Hiába a hír, hogy az európai előírások értelmében vissza kell szorítani a műanyag táskák használatát. Míg Európa egyes országaiban évi 200, addig Szlovákiában évi 466 darab táskát visz magával egy ember.
Ezért a környezetvédelmi minisztérium a hulladéktörvény módosításával szeretné szabályozni, pontosabban csökkenteni ezek forgalmát. A határozat értelmében az üzletek nem adhatják majd ingyen, vagy alacsony összegért a bevásárlótáskákat. A környezetvédelmi tárca szerint a vékony táskák könnyen válnak hulladékká, miközben a kormányzat célja, csökkenteni a hulladékok mennyiségét. A cél, hogy 2019-re egy fő esetében évi kilencvenre, 2025-re pedig évi negyvenre csökkentsék az elhasznált műanyag szatyrok számát. Ezért a rendelet szerint minden üzletben magasabb árat kell majd fizetni a reklámtáskákért.
A műanyag táskák és zacskók földgázból és szénből készült, vegyipari termékek. Sokan ártalmatlannak hiszik, de a nyári forróság hatására az emberi szervezetre káros elemek szabadulhatnak fel belőle. Ezért, aki teheti, bevásárláshoz vigyen magával saját táskát, ha lehet, ne műanyagból – kérik a környezetvédelmi szakemberek. Akik szerint a törvényi módosítás mellett felvilágosító kampányra is szükség lenne. Az emberek ugyanis nem tudatosítják, saját maguknak ártanak, az életkörnyezetükben tesznek kárt, ha túl sok hulladékot termelnek.
