Kiemelkedő a magyar állami cégvezetők fizetése cseh és szlovák kollégáikkal összehasonlítva, és itt a legmagasabbak az éves jutalmak is – derül ki a Merces felméréséből. Magyarországon kapják a legbusásabb jutalmakat az állami tulajdonú cégek vezetői – derül ki a jövedelem-összehasonlító portált működtető Merces felmérésből. Egy magyar állami cég vezetője átlag évi 1 millió 79 ezer forintos jutalomra számíthat a fizetésén felül, amely meghaladja cseh és szlovák kollégáinak jövedelmét.
Ezzel szemben a magyar magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint a prémium, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig átlagosan 855 ezer forint éves jutalomra számíthatnak Magyarországon.
Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (553 ezer forint) fele a belföldi magántulajdonú cégek átlagának (1 millió 182 ezer forint), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (1 millió 566 ezer forint). Csehországban ezek a számok: állami szféra 804 ezer forint, belföldi magántulajdonú cégek: 1 millió 650 ezer forint, külföldi magántulajdonú vállalatok: 2 millió 218 ezer forint.
Máshol elvárják a teljesítményt
A Merces munkatársa, Ficza János szerint eltérő a prémiumok fizetésének gyakorlata is a három országban. „Csehországban, és Szlovákiában sokkal inkább az adott vállalat teljesítményéhez kötik a prémium kifizetését, vagyis, ha a cég nem eredményes, ezek sem járnak” – mondta a Hírszerzőnek a szakember. Magyarországon ezzel szemben általános gyakorlat az állami, önkormányzati tulajdonú cégeknél szinte automatikus az éves alapfizetés 80-100 százalékát is elérő bónuszok kifizetése.
A Merces a hazai tulajdonú magánszféra, a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok és az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek jövedelmét hasonlította össze. A kapott adatok szerint (270 forintos euró, és 10.7 forintos cseh korona árfolyammal számolva) a Csehországban dolgozó cégvezetők átlagjövedelme havi bruttó 801 ezer- Ft-nak felel meg, Szlovákiában ez az átlag 666 ezer forint, míg Magyarországon csupán 585 ezer forint.
Egy nem jól működő magyar vállalat, és jól kereső vezetője (Fotó: Magócsi Márton)
A kutatás eredményei alapján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé a három szféra közül: az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak.
Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20 százalékkal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint).
A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbérük csak 84 százaléka szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69 százaléka a csehországi vezetőkének (634 ezer forint).
Gáláns multik Csehországban
A külföldi tulajdonú vállalatoknál Csehországban éri meg a legjobban vezető pozícióiba jutni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon közel 23 százalékkal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint. Ficza János szerint a multik a helyi jövedelmi viszonyokhoz igazítják bérpolitikájukat, így a vezetői bérek leképezik az általános jövedelmi viszonyokat: az átlagbérek tekintetében szintén Csehország, Szlovákia, Magyarország a sorrend.
A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forintot keresnek az itthoni 339 ezer forintos átlaggal szemben). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.
A személyzeti igazgatók munkáját egyértelműen a külföldi tulajdonú vállalatoknál értékelik legjobban – Magyarországon a belföldi magánszféra átlaga (432 ezer forint) mindössze 64 százaléka külföldi tulajdonú vállalatoknál elérhető átlagbérnek (674 ezer forint). Szlovákiában ez a különbség 22 százalék (549 ezer és 702 ezer forint), Csehországban a legmagasabb ez az átlag mindkét szférában, és legkisebb a különbség (592 ezer forint és 725 ezer forint, valamint 19 százalék különbség).
Átlagban is a csehek az elsők
A cégek első számú vezetőinek átlagjövedelmét összevetve szintén a csehországi külföldi tulajdonú cégek vezérigazgatói érik el a legmagasabb átlagjövedelmet: 1 millió 712 ezer forintot, Magyarországon ez az összeg 1 millió 606 ezer forint, Szlovákiában 1 millió 164 ezer forint. Ugyanezek a számok a belföldi tulajdonú magánszférában: Csehországban 1 millió 44 ezer forint, Magyarországon 1 millió forint, Szlovákiában 866 ezer forint.
Néhány érdekes adat a szférák közötti összehasonlításból: a hazai belföldi tulajdonú cégek felmérésben részt vevő ügyvezető igazgatóinak átlagjövedelme havi bruttó 399 ezer forint, az állami szférában 419 ezer forint, míg a külföldi magántulajdonú cégeknél 1 millió 25 ezer forint.
Az összes szférát és pozíciót vizsgálva az éves jutalmak tekintetében még jelentősebb a különbség: Magyarországon az éves jutalmak átlagos összege 722 ezer forint, Szlovákiában ennek duplája, 1 millió 377 ezer forint, Csehországban pedig majdnem háromszorosa, 1 millió 910 ezer forint érhető el átlagosan.
Felvidék Ma, Hírszerző
