Ez a kérdés foglalkoztatta az elmúlt héten a brüsszeli Európai Üzleti Csúcstalálkozó résztvevőit. A tanácskozáson megjelent mintegy kétezer üzleti vezetőnek bemutatták egy kutatás eredményeit is, amely arra a kérdésre kereste a választ: „Európa a világban: vezető vagy leszakadó?”
A vizsgálat, amelyet az Európai Munkáltatói Szövetség, a BusinessEurope állított össze, azt állítja, hogy a tudomány és technológia terén egyre csökken a kontinensen a diplomások beáramlása, még olyan országokban is, amelyek a pénzügyi válságot már kezdik kiheverni. Németország és Ausztria a magasan képzett munkaerő hiányával szembesül. Németországban a válság előtt 114 ezer képzett munkaerő hiányzott a munkaerőpiacról, ez viszont a válság idején csökkent, a kilábalásnak köszönhetően azonban jelenleg ismét 117 ezer képzett munkásra lenne szüksége a jelentés szerint. Ausztriában is hasonló a helyzet, ahol tavaly a cégek 77 százaléka jelentette, hogy képzett munkaerő-hiánnyal küzd.
A tanulmány szerint a szakképzett munkaerő növekvő hiányát egyedül az oktatási rendszer nem oldhatja meg, ahogyan maga az üzleti szféra sem. Minél előbb el kell kezdeni arra ösztönözni a szakembereket, hogy előadóként maguk is bekapcsolódjanak az oktatási folyamatba, a tanárokat pedig, hogy az érintett társaságokhoz menjenek tapasztalatokat gyűjteni, erőteljesebb kapcsolatokat építsenek ki az üzleti élet és a kutatóintézetek között.
A tanulmány arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák a természettudományok oktatásának a minőségét, növeljék vonzerejét és gyarapítsák az erőforrásait is, az Európai Bizottságot pedig arra szólítja fel, hogy biztosítsanak több lehetőséget a kutatók tagállamok közötti mobilitására.
A csúcstalálkozón egy 300 vezető menedzser bevonásával végzett felmérés alátámasztotta, hogy a meglévő képzési rendszerek nem biztosítanak kellő készségeket és komplex képzettséget a kezdő szakembereknek, de általában véve a munkavállalóknak sem. Az Európa 2020 stratégia a tudásalapú, fenntartható és felzárkóztató gazdasági növekedést célozta meg, a 20-64 évesek korosztályában 75 százalékos foglalkoztatottsággal. Az iskolai lemorzsolódás arányát 10 százalék alá kellene csökkenteni, a felsőfokú szakképzésben részesülők arányát pedig 40 százalékra kell emelni.
Az európai munkaerő-piacok jobb működéséhez az Európai Bizottság tizenhárom konkrét intézkedést javasol, közte például: a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának növelését („flexicurity” – rugalmas biztonság); a megfelelő ösztönzőket az emberek és vállalkozások számára a tanulásba való befektetéshez, hogy a kereslettel összhangban folyamatosan fejlesszék az emberek készségeit; a foglalkoztatásra vonatkozó jogi szabályozás minőségének javítását és a megfelelő munkakörülmények garantálását; a gondoskodást arról, hogy a munkahelyteremtés kevesebb adminisztratív teherrel járjon, vagy a munkára és a mobilitásra kivetett adók csökkenjenek.
Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” címen futó javaslatcsomag kiegészíti az EB közelmúltban indított „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezését, amely a fiatalokat kívánja hozzásegíteni olyan tudáshoz és készségekhez, illetve tapasztalatokhoz, amelyekre szükségük lesz első állásuk elnyeréséhez. A másik fő cél, a kreativitás maximális kiaknázása csak ezt követően valósulhat meg.
A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, EU-szerte óriási kihívás. Sajnos a megszorító intézkedések, melyek többek között az oktatási rendszert is érintik, éppen ellentétes hatásokat váltanak ki. A tanácskozás nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság nem lehet ok az oktatási kiadások csökkentésére, mivel a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintű képzésére. A kezdeményezés sikere és hatékonysága nagymértékben függ a tagállamok hozzáállásától, pénzügyi támogatásától, amelybe a helyi oktatási intézményeknek, a helyi és regionális hatóságoknak az együttműködésével, valamint az oktatás területén tevékenykedő munkavállalók mobilitásának támogatásával is számolni kell.
Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)