Több éves előkészítés és jó néhány nehézség megoldása után úgy tűnik: mégiscsak sikerül az egységes közép-európai légtérblokk kijelölése. A megegyezés révén e földrajzilag kis területen közös légiirányítása lesz a 8700 méter fölött repülő gépeknek. A pilótáknak nem kell majd tíz percenként új ország légiirányítóihoz bejelentkezni.
Több éves előkészítés, és jó néhány nehézség megoldása után úgy tűnik, mégiscsak sikerül az egységes közép-európai légtérblokk kijelölése. A megoldandó, elvontnak tűnő probléma nagyon is gyakorlati hátterű: a jelenlegi légtérszerkezet az országhatárokat követi, azaz a pilótáknak minden egyes határátlépés előtt jelentkezniük kell a nemzeti légi irányítóknál, még akkor is, ha alig 10 percet töltenek annak légterében. (Például a Szlovákia felől Horvátország irányába tartó járatok ennél alig több idő alatt húznak át felettünk.)
Noha a schengeni egyezménynek köszönhetően december óta megszűnt a földi határőrizet egyes magyar határszakaszokon, a légi irányítás továbbra is a nemzeti határok mentén működik. E főszabály alól csupán néhány kivétel van: a Bécsben leszálló gépeket például már ma is az osztrákok navigálják Sopron térségében.
A magaslégtéri irányítás is hasonló, bizalmi elven alapul majd. A 8700 méter feletti magasságban közlekedő járatokat a boszniai, cseh, horvát, magyar, osztrák, szlovák, szlovén légtérben közös irányítás alá vonják, így a pilótáknak nem kell minden egyes ország fölött elrepülve külön-külön bejelentkezniük. Korábban szó volt róla, hogy az együttműködés kiterjed az észak-olasz légtérre is, de Itália végül kihátrált az egyezségből.
A megállapodást végül pénteken írták alá Budapesten az érintett országok légiforgalmi szolgálatainak vezetői. A közép-európai légitérblokk kialakításának kormányzati feladatairól várhatóan június 12-én Luxemburgban döntenek a hét ország közlekedési miniszterei.
Mindent lát a Ferihegyi repülőtér új átvilágítója
Több mint három és fél millió euróért, azaz több mint 800 millió forintért vásárolt új utasbiztonsági berendezéseket (például röntgengépeket, mágneskapukat) a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport. A röntgengépek az orvoslásban használt computer tomográfhoz (CT) hasonló elven működnek. Az utasbiztonsági ellenőrök két szemszögből látnak képeket a csomagokról, vagyis még azok a tárgyak sem maradnak rejtve előttük, amelyek tökéletesen elfedik egymást.
A gépek háromdimenziós képet alkotnak az átvilágított tárgyak belső szerkezetéről, majd az atomok súlyának és az anyag sűrűségének vizsgálata után egyértelműen meg tudják állapítani, ha a poggyász robbanóanyagot tartalmaz. A kettes terminálon paravánokat is felállítanak a biztonsági kapuk mögé, ahol – amennyiben szükséges – az utasok jóval kellemesebb körülmények között tudják levenni cipőjüket, és a ruházat átvizsgálása is diszkrétebben végezhető el. Ferihegy üzemeltetője a technikai fejlesztések mellett személyi állományát is bővíti, május végéig 350 főre gyarapodik a repülőtér utasbiztonsági személyzete.
NOL