A szlovák kormány újabb költségvetési intézkedése nyomán ismét az önkormányzatokat érheti súlyos hátrány: miközben az uniós pénzekből 700 millió euró megtakarítását tűzték ki célul, ebből 200 millió eurót a helyi és területi önkormányzatoknak szánt fejlesztési források befagyasztásával kívánnak „megmenteni”.
A döntés következményeire és a helyhatóságokat érintő súlyos kockázatokra hívta fel a figyelmet Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Mészáros András, a Pro Civis Polgári Társulás önkormányzati elemzője közös sajtótájékoztatójukon, melyet június 25-én, kedden délután tartottak Pozsonyban, a párt székházában.
Őry Péter hangsúlyozta, hogy az önkormányzati szféra ismét nehéz helyzetbe került, az európai uniós támogatási csomag befagyasztása miatt. Mint mondta, a közbeszédet jelenleg is a felelősségkeresés uralja, pedig sokkal fontosabb lenne „a valós megoldások keresésére törekedni”.
„Nincs egyértelmű bűnös és nincs egyértelmű kedvezményezett – egyszerűen helyzet van, amelyet oldani kellene”
– jegyezte meg Őry. Szerinte a partneri közbeszéd biztosítása nélkül nem lehet előrelépni az állami és önkormányzati szereplők között.
A Magyar Szövetség már tavaly nyáron figyelmeztetett arra, hogy az óvodafinanszírozás módosítása problémákat okozhat az uniós források felhasználása terén. Akkor az állam még azt ígérte, hogy a rendszer átalakítása éppen a pályázati lehetőségek fenntartását szolgálja.
„Most viszont, a fagyi erőteljesen kezd visszanyalni”
– fogalmazott Őry.
Fotó: Képernyőfelvétel/Szerkesztőség
A politikus szerint a 200 millió eurós csomag befagyasztása vélhetően átcsoportosításokhoz, majd elvonásokhoz vezethet. Bár projektszinten nem óriási összeg, mégis jelentős hiányt eredményez a fejlesztésekben.
Őry hozzátette: a finanszírozási rendszer egyes elemei, mint például a tengerszint feletti magasság alapján történő többletjuttatás, elavultak és nem tükrözik a klímaváltozás realitásait.
„Az a rendelet, hogy 300 méter felett több támogatás jár, nem veszi figyelembe, hogy 35 fok van, és mindenhol megy a klíma – ez pluszköltséget jelent minden önkormányzatnak”
– mutatott rá.
A szót ezt követően Mészáros András, a Pro Civis PT elemzője vette át, aki prezentációt is készített a témával kapcsolatban, amelyet szemléltetés céljából kivetített a jelenlévőknek. Mészáros elmondta, hogy 1679 olyan települést szólítottak meg, amelyek 300 méter alatti fekvésük miatt forrásveszteséget szenvednek el. Ezek a települések az önkormányzatok 58%-át és a szlovákiai lakosság több mint 63%-át teszik ki.
„Eddig 376 önkormányzat jelezte, hogy támogatja azt az elképzelést, miszerint a magassági és nagyságrendi szorzókat el kell távolítani a rendszerből, hogy igazságosabb elosztás valósuljon meg”
– mondta az elemző. Példaként szlovák többségű településeket is említett, amelyek támogatóan reagáltak, jelezve, hogy ez nemcsak a magyar közösség ügye.
A szakértő kiemelte: a jelenlegi elosztási rendszer évi 30 millió eurós különbséget eredményez a magassági szorzó, valamint további 100 millió eurós eltérést a nagyságrendi szorzó miatt – utóbbi alapján az 50 ezernél több lakosú városok többletforráshoz jutnak.
„Ezek az aránytalanságok az óvodafinanszírozási képlet módosításával még markánsabbá váltak az elmúlt időszakban”
– tette hozzá.
Fotó: Képernyőfelvétel/Szerkesztőség
A prezentációt követően ismét Őry Péter vette át a szót. Rámutatott, hogy a korábban főként a magyar önkormányzatokat érintő hátrányos megkülönböztetés mára már a szlovákok lakta települések önkormányzataiban is visszhangra talál, ami szerinte komoly kérdéseket vet fel az érdekvédelmi szervezetek képességét illetően, hogy objektív mutatók alapján, igazságosan osszák el a forrásokat – függetlenül az uniós támogatásoktól.
Ezt követően egy másik kiemelten fontos témára tért rá, és felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban két eset is komoly kérdéseket vetett fel a kisebbségi és az államnyelvhasználat gyakorlati érvényesülése kapcsán.
„Két konkrét eset is rávilágít arra, hogy milyen súlyos gondok vannak ezen a téren”
– fogalmazott. Mint mondta, Komáromban a képviselő-testületi ülések közvetítésének leállítása azért történt, mert nem áll rendelkezésre semmilyen támogatás a feliratozásra.
„Senki nem finanszírozza azt, hogy mondjuk Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban vagy akár Királyhelmecen biztosítani tudják a nyelvi egyenrangúság technikai feltételeit. Ezt saját forrásból kell az önkormányzatoknak megoldaniuk”
– mutatott rá. A komáromi ülésekkel kapcsolatos fejleményekről szerkesztőségünk is beszámolt.
A kisebbségi közösségek nyelvi jogait semmilyen körülmények között sem lehet másodlagos szempontként kezelni – húzta alá Őry Péter.
Fotó: Képernyőfelvétel/Szerkesztőség
Hasonlóan aggasztónak nevezte az érsekújvári esetet is, ahol a helyi szlovák vállalkozók nyíltan megtagadták a magyar nyelvű feliratok elhelyezését, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezi őket.
„Ha egy országban, egy demokratikus jogállamban van jogszabály, akkor azt be kell tartani és be kell tartatni”
– hangsúlyozta Őry.
A Magyar Szövetség alelnöke zárszavában arra figyelmeztetett, hogy a nyelvhasználat terén jogszabályi garanciákra van szükség. Kiemelte, hogy egyenrangú nyelvekről kell a hivatali érintkezés során beszélni, és ehhez illeszkedő törvényi hátteret kell biztosítani.
BN/Felvidék.ma
