A megújult magyar felsőoktatásban a legfontosabbá a nemzet iránti elköteleződés, a magyar gazdaság érdeke, a fiatalok sikerei, valamint a verseny és a teljesítmény, azaz a jövő szolgálata vált – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton a Nyíregyházi Egyetem oklevélátadó ünnepi szenátusi ülésén.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy az állam láthatóan nem vonult ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré vált.
Hozzátette:
a megújulással olyan intézmények, működési környezet és finanszírozási rendszer kialakítására törekedtek, amely képessé teszi a magyar egyetemeket az erőforrás központi szerep betöltésére, ennek a modellnek pedig kiváló mintájává vált a Nyíregyházi Egyetem.
Emlékeztetett, az egyetemek többsége felismerte a rendszerváltás óta gyakorlatilag érintetlen, önmaga erejéből megújulni képtelen struktúráját, ami miatt az egyre versenyképtelenebbé váló magyar felsőoktatás nem tudott nyertesként bekapcsolódni a nemzetközi környezetbe, nem volt képes megtartani a legtehetségesebb fiataljait, oktatóit és kutatóit.
Szavai szerint
teljesítményközpontúságra, versenyelvre, többletfinanszírozásra és rugalmas működési környezetre volt szükség ahhoz, hogy a „megalvadt” struktúrák megmozduljanak, átrendeződjenek, fejlődésnek induljanak és teljesítsenek.
Ehhez elsőként a hozzáférhetőségen kellett változtatni – folytatta – , ennek eredményeként az elmúlt években a megújult felsőoktatási intézményekben 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma és 63 százalékkal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésekre jelentkezők száma.
Az egyetemeknek több mint 22 ezerrel több hallgatójuk van és ebből közel 19 ezren a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI-) képzéseken tanulnak jelenleg – hangoztatta az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika megjegyezte, fontos volt a hallgatóbarát-fordulat és a diákok szempontjainak erősítése is, amit elsősorban a lemorzsolódási adatok és a tanulmányi előrehaladás mutat. Az elmúlt évek eredményeként több mint 4500-zal többen folytatják az egyetemi tanulmányaikat, nem morzsolódtak le, sőt, közel 22 ezren még gyorsabban is haladnak az elvártnál – jelezte.
Rámutatott:
a tehetséges fiatalokat ösztöndíjban részesítik a megújult egyetemek, több mint 18 ezer hallgató részesül nagyságrendileg 4,5 milliárd forint ösztöndíjban.
Az államtitkár szerint emelkedett a vidéki egyetemek népszerűsége és a nemzetközi minőségi publikációk száma is: előbbi esetében ma már minden második hallgató vidéki egyetemre jár, 25 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre jelentkezők száma, a tudományos teljesítményt illetően pedig közel 50 százalékkal növekedett a megjelent közlemények száma, illetve 67 százalékkal nőttek a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs bevételek az elmúlt négy évben.
Elmondta: a „nemzetköziesítés” terén is jól teljesítenek az egyetemek, húsz százalékkal több külföldi diák tanul a hazai egyetemeken, ebben azonban „harcot vívunk” az egyetemek autonómiájáért és azért, hogy „aljas politikai indokból ne diszkriminálják a magyar és a náluk tanuló külföldi fiatalokat”.
„Be akarnak minket zárni, el akarják a magyar egyetemeket lehetetleníteni, miközben már régóta nyílt titok, hogy ennek oka nem szakmai, pusztán politikai” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, túl nagy a siker, túlságosan savanyú a szőlő, de a magyarok akkor is büszkék az egyetemeikre és azok teljesítményére.
Az eseményen Szabó György rektor elmondta, a felsőoktatási intézmény közel ötezer hallgatója közül 2025 júniusában 735-en tettek sikeres záróvizsgát, közülük 577 végzős személyesen veheti át az oklevelet. Az ünnepségen köszöntőt mondott Vinnai Győző és Szabó Tünde fideszes országgyűlési képviselő, Mészáros József, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kovács Ferenc, a nyírségi nagyváros Fidesz-KDNP-s polgármestere.
MTI/Felvidék.ma
