A „költségvetési fegyelem” elsődleges célkitűzése, a fenntartható államháztartás megteremtése 2024-ben nem valósult meg – állapította meg a Költségvetési Felelősség Tanácsa (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť, RRZ) a 2024. évi költségvetési felelősségi és átláthatósági szabályok teljesítését értékelő jelentésében. A testület szerint a magas államadósság ellenére a jogszabályokban előírt szankciókat többnyire csak formálisan alkalmazzák, miközben a törvény valódi célja nem teljesül, ami szintén a jogszabály megsértésének tekinthető.
A hosszú távú fenntarthatósági mutató a változatlan politikákat feltételező forgatókönyv szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékát tette ki, ami azt jelzi, hogy Szlovákia államháztartása a közepes kockázatú sávban van. A kormány és a parlament által elfogadott intézkedéseknek köszönhetően azonban 2023-hoz képest érzékelhető előrelépés történt, és a mutató 2,1 százalékponttal javult.
Az RRZ előrejelzése szerint a középtávú kilátások és a 2025-ben elfogadott intézkedések figyelembevételével a hosszú távú fenntarthatóság 0,5 százalékponttal romlana a 2024 végére becsült szinthez képest. Az említett intézkedések között szerepel a pedagógusbérek jóváhagyott emelése, a sporttámogatási alap finanszírozásának növelése, valamint a közszolgálati és foglalkoztatási törvények módosítása. A Tanács emellett a közszféra béremelésének felgyorsulására számít a választási ciklus utolsó évében.
A pénzügyi helyzet súlyosságára való tekintettel a testület szerint a kormány mielőbb új, ambiciózus és tartós intézkedéseket kell, hogy bemutasson az államháztartás fenntarthatóságának javítása érdekében.
„A kormány deklarált célja a hiány 3,5 százalékra csökkentése a választásokig, ami 2,9 milliárd euró, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő intézkedéscsomagot igényelne. Ha a korábbi konszolidációs csomagokat maradéktalanul és tartósan végrehajtják, valamint nem vezetnek be új, fedezet nélküli kiadásnövelő intézkedéseket, a költségvetési célok 2027-re nagyrészt teljesülhetnek”
– figyelmeztettek az RRZ elemzői.
Ugyanakkor hozzátették: ez önmagában nem lenne elegendő az államadósság növekedésének megállításához, ehhez legfeljebb 2,5 százalékos GDP-arányos hiányra lenne szükség.
Az RRZ szerint a jelenlegi gyakorlat – ahogy a kormány és a parlament alkalmazza az alkotmányos törvényt – nem biztosította a hosszú távú fenntarthatóság kellő védelmét. Ennek oka elsősorban a hatékony kiadási korlátok hiánya és a költségvetési fék szankcióinak pusztán formális betartása. A Tanács példaként említi, hogy a kormány által a parlament elé terjesztett, az államadósság csökkentését célzó intézkedések elégtelenek voltak, a miniszterek bérének befagyasztása pedig csupán látszólagosnak bizonyult, mivel a kabinet megemelte az őket megillető átalánydíjas juttatásokat.
BN/Felvidék.ma/TASR
