Lőcse történelmi belvárosában barangolva kihagyhatatlan látnivaló a Szent Jakab-plébániatemplom a világhíres Lőcsei Pál mester által készített gótikus szárnyas oltárával.
A templom a történelmi Magyarország egyik legnagyobb méretű középkori temploma. 1245-ben román stílusban kezdték el építeni. Az alapokat követően fokozatosan gótikus stílusúvá építették át a háromhajós szakrális helyet.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A 14. század első felében két kápolnát építettek hozzá. A 15. század végén egy előcsarnokkal egészítették ki.
A templom Szent Jakab, a vándorok, harcosok, munkások védőszentje előtt tiszteleg.
Az épület hossza közel ötven méter, szélessége pedig meghaladja a húsz métert.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az évszázadok során több ízben is át- és hozzáépítettek. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak.
A 19. század első felében újra tűz pusztított benne. Ekkor leégett a teteje, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Ekkor nyeri el ma is látható formáját.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templom falain több freskót láthatunk. A freskók többek között a hét könyörületességet, a hét főbűnt, illetve Szent Dorottya legendáját ábrázolják. A 19. század folyamán restaurálták a fali festményeket. A templom ablakain Szent István, Szent László, Szent György, Szent Márton, Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Jakab, Szent János látható.
A keresztelő kápolnában Xaveri Szent Ferenc, a Havas Boldogasszony-oltára mögött az Isteni szív tűnik fel.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mindezek mellett a templom ékessége a Lőcsei Pál mester által készített későgótikus stílusú hársfából faragott szárnyas oltár.
A főoltár 18,62 méter magas és 6 méter széles, e méretével a világ legnagyobb faragott főoltára.
Az impozáns Szent Jakab főoltárt a mester és tanítványai 1507 és 1517 között készítették el.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Lőcsei Pál keze munkáját dicsérő oltár a szentély egész terét betölti, közepén Szűz Mária Jézussal, jobbja felől Szent Jakab, balján Szent János kapott helyet. A mester és tanítványai tíz éven keresztül dolgoztak a remekművön. A főoltár egyik legértékesebb része az Utolsó vacsora ábrázolása az oltár alsó részében.
A főoltár mellett további oltárok találhatóak a templomban. A tíz későgótikus oltár közé tartozik a Szent Miklós, a Szent Katalin, a Háromkirályok, a Szent Anna, a Vir Dolorum, a Szent János, a Szent Péter és Pál, a Havas Boldogasszony, a Szent Miklós, valamint a Szent Erzsébet oltár. Ezek szinten a kor jeles faszobrászainak munkáját dicsérik.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A barokk korban további három oltárral, a 14 szent, a Jó pásztor és A kisded születése oltárral gazdagodott a templom.
A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templom ma római katolikus, de 1544-1674 között Lőcse evangélikussá vált lakossága használta. Ekkor építették a szószéket és az orgonát is. 1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Lőcsén töltötte a karácsonyt.
Ekkor a reformáció szellemében magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Az ünnepélyes alkalomra a szószékkel szemben külön karzatot építettek Bethlen Gábor és kísérete számára.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Szent Jakab-plébániatemplom értékes liturgiai gyűjteménnyel rendelkezik. A hatalmas gótikus templom 700 éve ma is működő istentiszteletekkel az ország egyik legfontosabb vallási épülete.
A szakrális hely 1965-től nemzeti emlékhely s mindamellett 2009-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára is. Ferenc pápa 2015-ben basilica minor rangot adományozott a templomnak.
A templom tőszomszédságában áll a városháza jellegzetes épülete. Ezt az épületet az alábbi cikkünkben mutattuk be. A közelben találjuk a Szepesség jelentős kegyhelyét, a Mária-helyet is. Erről ITT írtunk.
Források:
csemadok.sk/emlekhelyek
slovakia.travel.sk
Pásztor Péter/Felvidék.ma
