Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök a Műemléki Világnap alkalmából Forster Gyula Emlékérmet kapott Hiller István magyar kulturális minisztertől, a szlovákiai református keresztyén egyház tulajdonában lévő műemlékek megóvásában és gondozásában szerzett elévülhetetlen érdemeiért.
Szoros kötődés fűzi az építészethez, különösen a szakrális építőművészethez. Doktori disszertációjában – a prágai Károly Egyetem Teológia Fakultásának Gyakorlati Teológiai Tanszékén – a református templomépítészet és a gyakorlati teológia, azon belül a liturgia összefüggéseit vizsgálta. Emellett feldolgozta Gömör vármegye klasszicista építészetét, amely 1996-ban jelent meg könyv formájában. Püspökként kiemelt figyelmet szentelt az örökségvédelemnek, a zsinat mellett Örökségvédelmi Bizottságot hozott létre, amelynek jelenleg is elnöke.
Kitűnő gyakorlati kapcsolatot alakított ki a magyarországi és szlovákiai örökségvédelmi hivatalokkal, a felvidéki műemlékek megőrzését előmozdító más intézményekkel, így a budapesti Műszaki Egyetemmel és a Teleki László Alapítvánnyal. Az örökségvédelem ügyének elősegítése érdekében képzéseket szervez az egyházközségek lelkipásztorai és világi vezetői részére, a komáromi teológián tartott előadásai során pedig megkülönböztetett figyelmet szentel az egyházi építészet és az örökségvédelem témakörének.
Forster Gyula
báró (Esztergom, 1846. dec. 21. – Budapest, 1932. júl. 18.): jogász, közéleti személyiség, a XIX. századi magyar műemléki értékek és műtárgyak intézményes védelmének egyik kezdeményezője.
A pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban nyert beosztást, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1887–1911-ben a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatója volt. 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében.
1902-ben pedig újra hallunk a közoktatásügyi kormányzatnak „a magyar műkincsek összeírásáról és a magyarság számára való megőrzéséről” – Wosinszky Mór által kidolgozandó – törvénytervezetéről is, melynek célja a műkincsek külföldre vándorlásának megakadályozása és az állam elővásárlási jogának megteremtése volt.
Sajnos ugyanígy – „a nemzetre nézve fontosabb ügyek” miatt – akadt el báró Forster Gyula 1906-os kezdeményezése is, melyet a Művészet című folyóirat is ismertetett.
A munka azonban nem állt meg, s hosszas előkészítés után 1909. tavaszára elkészült végre a Forster által kidolgozott „Törvényjavaslat az ingó műemlékek védelméről”. Bár magát a szöveget Forster nyomtatásban is közzé tette, a javaslatból ezúttal sem lett jogszabály.
Forster Gyula-díj
az épített és régészeti műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés.
A díjat évente, április 18-án, a Műemléki Világnapon, öt személy kaphatja. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 70, vastagsága 5 milliméter. Az érem Madarassy István ötvösművész alkotása. Előlapján középen Forster Gyula portréja, a köriratban „Forster Gyula-díj” felirat szerepel. A hátlapon Dömös prépostsági altemplomának képe helyezkedik el, köriratban a „Magyar Műemlékvédelemért” felirattal.
tirek.hu, jeles napok, wikipédia, Felvidék Ma, sk
