Az Európai Unió biztosíték arra, hogy Közép-Európában nem ismétlődhetnek meg az etnikai tisztogatások, ez volt a legfontosabb mondanivalója a mai prágai konferenciának, amelyet a Coexistenia-Együttélés Politikai Mozgalom szervezett az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről, a két szlovákiai magyar EP- képviselő védnöksége alatt a Nemzetiségek Házában.
„Az európai nemzeti kisebbségek: a csehországi magyarok és lengyelek múltja és jelene” című nemzetközi konferencia résztvevőit Kocsis Lászlónak, a csehországi Együttélés Politikai Mozgalom elnökének bevezető beszéde után köszöntötte Duka Zólyomi Árpád, EP-képviselő, Szőke László, a Magyar Köztársaság prágai nagykövete és Ondřej Klípa, a cseh kormány Nemzeti Kisebbségek Tanácsa titkárságának vezetője is. A tanácskozáson előadások hangzottak el a Beneš-dekrétumokról, az Európai Unió kisebbségpolitikájáról, valamint a csehországi magyarok és a lengyelek helyzetéről.
Bauer Edit, az MKP EP-parlamenti képviselője előadásában arról számolt be, milyen lehetőségek és korlátok jellemzik a kisebbségek védelmét az Európai Unióban. Nagy előrelépést jelenthet az EP-ben a jövő héten esedékes jelentés meghallgatása és elfogadása a nemzeti kisebbségek helyzetéről az EU-ban.
Az Európai Unió (EU) léte és működése biztosítékot jelent arra, hogy olyan etnikai tisztogatás, amilyent Csehszlovákiában valósítottak meg a Beneš-dekrétumok alapján, Közép-Európában nem ismétlődhet meg – jelentette ki Rudolf Kučera, cseh történész.
A neves történész, miután ismertette a Beneš-dekrétumok megszületésének előzményeit és körülményeit, rámutatott: a németeket és a magyarokat kollektív módon büntető rendeleteket a korabeli csehszlovák politikai elit minden része támogatta. „A Beneš-dekrétumok bizonyos mértékben máig is megterhelik a kétoldalú cseh-német és cseh-magyar kapcsolatokat, ezért ideje lenne megtalálni annak módját, hogyan lehetne őket hatályon kívül helyezni” – szögezte le Kučera.
„Kevésbé ismert, hogy a dekrétumok a csehországi lengyeleket is sújtották” – fejtette ki előadásában Stanislaw Gawlik, a csehországi lengyel kisebbség egyik vezetője. Elmondta: a II. világháború után a sportszervezeteken kívül az összes lengyel civil szervezetet betiltották. A lengyelektől elkobzott vagon mai értéke mintegy 320 millió korona, azaz mintegy 12-13 millió euró. „Ha ezt a pénzt a cseh állam visszaadná a lengyeleknek, szervezeteinknek semmiféle létfenntartásai és működtetési gondjai nem lennének” – jegyezte meg Gawlik.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke, Duray Miklós szerint felül kellene vizsgálni az 1945-1946-os évek csehszlovákiai jogi aktusait. Bírálta a szlovák parlament azon határozatát, amely megerősítette a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét. „Úgy vélem nem helyes ez a hozzáállás, mert a Beneš-dekrétumoknak máig is negatív hatásai vannak” – mutatott rá a politikus. Síkraszállt a dekrétumok által megkárosítottak kárpótlása mellett is.
„A vezető cseh és szlovák politikusok közül egyedül Jiří Paroubek, volt cseh szociáldemokrata kormányfő az egyedüli, akinek volt mersze kimondani, hogy a II. világháború után jogtalanság érte a németeket, a magyarokat és más kisebbségeket, s ezért joguk van a megkövetésre. Paroubek anyagi kárpótlásról ugyan nem szólt, de gesztusa nagyon értékes” – jelentette ki Kocsis László, a konferenciát megrendező csehországi Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom országos elnöke.
Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője szerint a Beneš dekrétumok „jogtalanságot szülő jogi normák voltak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elnöki rendeletek mellett a korabeli Szlovák Nemzeti Tanács idevágó rendeleteivel, határozataival is foglalkozni kell, mert azok is jogtalanságot szültek.
Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban sajnálatosan kétféle norma érvényesül. A belépés előtt az EU ellenőrzi, hogyan tartják be a jelölt országokban a kisebbségi jogokat, míg a tagállamokban ez a kontroll már nem működik – fejtette ki felszólalásában Duka Zólyomi Árpád, az MKP másik EP-képviselője.
Csehországban a legutóbbi népszámláskor nem egészen 15 ezer személy vallotta magát magyarnak, de szakértői becslések szerint a magyarok valódi száma mintegy 25 ezer körül van – jelentette ki Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta: a szövetség jó kapcsolatokat ápol a cseh és a magyar állammal is, s méltányolja azok segítségét tevékenységéhez.
„Az Európai Unió a jövőről szól. Ha vannak olyan problémák, amelyek ezt beárnyékolják, akkor azokat a jövő érdekében mihamarabb meg kell oldani. Ide sorolhatóak a Beneš-dekrétumok is” – összegezte a tanácskozáson elhangzottakat Bauer Edit, aki Duka Zólyomi Árpáddal együtt a nemzetközi konferencia védnöke volt.
– Kokes János, MTI, pog, Felvidék Ma –
