Szulyó / Súľov
Vág völgye és Árva
Súľov/Szulyó és Hradná/Szulyóváralja közigazgatásilag ma már egyesítve vannak. A völgykatlanba, ahol a falu fekszik, nyugat felől a Szulyói-kapun át lehet bejutni. A környező sziklarengeteg, a Szulyói-sziklák csúcsos, bizarr, eső és szél formálta alakulatai közül legmagasabb (816 m) a Brada, a hegymászók egyik kedvence. A vidék legszebb álkarsztos képződménye és legnagyobb barlangja a Sárkánylyuk (61 m hosszú), melyben az újkőkori lengyeli kultúra településhelyének maradványaira bukkantak a régészek. Szulyó várának romjai ma alig különböztethetők meg a sziklától, melyre a XII. század végén a vár épült. Szulyó várának romjával szomszédos Ricsó várának romja, mely a közeli Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) fölött áll 567 m magasságban. Ricsó vára már a tatárjárás előtt állott. Szulyót és Ricsót 1193-ban várépítési engedéllyel együtt III. Bélától kapta a trencséni vár két jobbágya a dalmáciai háborúban tanúsított vitézségéért. A XVI. században Ricsót a Podmanini-Podmaniczkyak, később a Thurzók szerezték meg. A vár a kuruc háborúk évtizedeiben dőlt össze.
A Szulyói sziklák 1929-től tájvédelmi körzet. Sziklabércei között 92 madárfaj, 33 emlősfaj, s igen sok védett növény él.
