Zólyom / Zvolen
Régió: Garam mente
Zólyom / Zvolen az északról nyugat felé folyó Garam kanyarulatában fekszik. Városi kiváltságokat 1238-ban kapott, területe azonban a kőkortól fogva lakott. Első jelentős vára egy ószláv favár volt, erre épített – Anonymus szerint – kővárat Bors vezér. Maradványait ma Pusztavárnak (Pustý hrad) hívják, kellemes erdei kirándulóhely. Nagy Lajos király a völgyben építtetett vadászkastélyt, a ma is látható Zólyom várát, mely több-kevesebb pusztulással mindmáig fennmaradt. Nagy Lajos korában már német telepesek lakták a környéket (a város német neve Altsohl, Besztercebányáé Neusohl). 1424 és 1526 között a királynék kapták „tűpénzül” Zólyomot a hét bányavárossal együtt. A vár 1370–1382-ben gótikus vadászkastélyként épült, 140–1450-ben, majd 1453–1462-ben Jan Jiskra huszita seregének központja volt, aztán a XV. és XVI. század fordulóján a Thurzók kezére került. A török időkben külső erődítményt építettek hozzá, melyen az olasz quattrocento vívmányait érvényesítették; ekkortájt a bányavárosokat védte, s a török nem is tudta bevenni. Ez időben a Balassák birtokolták, itt született 1554. október 20-án Balassi Bálint, a költő. A Rákóczi-szabadságharc után az Esterházyaké lett, később a kincstáré. 1620-ban Bethlen Gábor egy ideig itt őriztette a királyi koronát. A várat az idők során többször átépítették, földszintje azonban mindmáig megőrizte eredeti gótikus jellegét. Jelenleg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria igazgatása alá tartozó képtár van benne, mely hétfő kivételével naponta 10-től 16 óráig látogatható. A főtér (Sznf tér–Námestie SNP) közepén álló Szt. Erzsébet-templom 1381-től 1390-ig épült; gótikus indítású, reneszánsz átépítéssel, barokk toronnyal és berendezéssel. Az egykori Városháza (Sznf tér 21/31) a XVII. században reneszánsz alapokon épült, jelenleg Helytörténeti Múzeum van benne.
