Szlovák-magyar imanapot tartanak a két nép megbékéléséért szombaton, immár második alkalommal, Magyarország legnagyobb búcsújáróhelyén, Mátraverebély-Szentkúton – mondta Kálmán Peregrin ferences szerzetes, az esemény egyik szervezője pénteken az MTI-nek.
Az imanapot a 2006. június 29-én Esztergomban aláírt közös püspökkari nyilatkozat elfogadásának harmadik évfordulójához közel eső időpontban tartják.
A dokumentumban az áll, hogy a két nép bocsánatot kér a másik fél kárára elkövetett bűnökért és megbocsát egymásnak. Ennek megfelelően imádkoznak közösen most szombaton is – közölte Kálmán Peregrin.
A határhoz közeli Mátraverebély-Szentkúton a szentmise főcelebránsa Tomáš Galis, a Zsolnai Egyházmegye főpásztora lesz, az eseményen részt vesz Varga Lajos váci segédpüspök, Seregély István nyugalmazott egri érsek, valamint Juliusz Janusz apostoli nuncius is – jelezte a szerzetes.
A szervező rámutatott arra: Tomáš Galis annak ellenére eljön Magyarországra szombaton, hogy azzal egy időben Róbert Bezákot beiktatják nagyszombati érseki tisztségébe, és az eseményen rajta kívül minden szlovákiai püspök ott lesz. Az új nagyszombati érsek egyébként nagyon sokat tesz a két nép jó viszonyának ápolásáért, és megígérte, hogy öt éven belül megtanul magyarul – tette hozzá Kálmán Peregrin.
Kiemelte: Tomáš Galis főpásztorral Erdő Péter bíboros is jó viszonyt ápol, aki februárban Zsolnán tartott egy előadást.
Tájékoztatása szerint az imanap célja, hogy „próbáljunk meg közös imádsággal másként viszonyulni egymáshoz”. A vendéglátók mintegy 1.500 résztvevőt várnak, szlovákokat és magyarokat egyaránt, akik felváltva szlovákul és magyarul imádkoznak majd. Az eseményre magyarországi szlovákok is elmennek, mintegy 15 autóbusszal, érkeznek továbbá szlovákok Kárpátaljáról, és szlovákiai ferencesek is.
Kálmán Peregrin utalt arra: Mátraverebély-Szentkúton ezen kívül külön szerveznek imanapokat például német nemzetiségűeknek, egyetemistáknak, katolikus iskoláknak, kismamáknak és keresztény szellemiségű értelmiségieknek.
A püspöki konferencia 2006. augusztus 12-én kelt határozatában nyilvánította nemzeti kegyhellyé az I. Szent László király (1077-1095) korában alapított mátraverebély-szentkúti szentélyt. Az erről szóló dokumentumot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hirdette ki szentmise keretében a Nógrád megyei zarándokhelyen.
A hagyomány szerint Mátraverebély határában Szent László király 1092-ben egy szakadékot átugratva csodával határos módon menekült meg kun üldözőitől. Lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. A katolikus források szerint az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya, aki a kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút.
Felvidôk Ma, MTI, ddg
