Kisebbségi kérdésekről, azon belül a módosított szlovák államnyelvtörvényről is vitáztak egymással az európai parlamenti képviselők az EP brüsszeli plenáris ülésén, az egyperces felszólalások időkeretében. Felszólalt Bauer Edit, az MKP EP képviselője is:
Schöpflin György fideszes képviselő azt tette szóvá: Szlovákiában az állami szerveknél dolgozók megkapták az utasítást, hogy kizárólag szlovákul szólalhatnak meg.
Monika Flašíková Beňová szlovák szocialista képviselő (Smer) ezzel szemben azt állította, hogy a módosított törvény semmilyen módon nem veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot.
Sergej Kozlík, a HZDS európai parlamenti képviselője szerint azt, hogy a törvény megfelel az európai normáknak, megerősítette az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és az EU többnyelvűségért felelős biztosa is.
Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártja néppárt (EPP) képviselője
felhivta a figyelmet arra, hogy az előtte felszólaló EP képviselők némelyike olyan érveket sorakoztat, amelyek nemcsak történelmietlenek, hanem félrevezetőek, hamis vádakat fogalmaznak meg, s ezekkel igyekeznek „legalizálni” a szlovák nyelvtörvény jogosultságát. Nem igaz, hogy a törvény nem korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, az sem igaz, hogy a kormánypártok képviselői érdemben akartak volna tárgyalni a törvényről. A törvény rosszindulatú, alattomos, rossz és jogbizonytalanságot teremt. A törvény egyértelműen a félmilliós magyar kisebbség ellen irányul, ezt a miniszterelnök nyilvánosan is kijelentette július 5-i beszédében. A kulturális minisztérium, mint a törvény végrehajtója a törvény egyes rendelkezéseiről a nemzetközi véleménytől függően két nap leforgása alatt háromféle magyarázatot adott, amelyeknek a törvény betűjéhez már nincs sok közük.
Egy kérdésben azonban a kormány rendkívül sikeres – a magas büntetések törvénybe iktatásával a munkaadók preventíve betiltják a kisebbségi nyelvek használatát, olyan területeken is, amelyeket a törvény nem érint. Remélhetöleg a Lisszaboni Szerzödés életbelépése után ilyen helyzet nem fordulhat elö és az Európai Unió érdemi lépéseket tesz a kisebbségek védelmében.
Tabajdi Csaba, magyarországi szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy mindeközben Szerbiában törvényt hoztak a kulturális autonómiáról, és annak alapján a kisebbségek megválaszthatják saját nemzeti tanácsukat. E költségvetési finanszírozású tanácsok maguk tarthatják fenn intézményeiket. „Szerbia példával szolgálhat sok uniós ország számára, és nagyot lépett az európai integráció útján” – mondta Tabajdi.
Sógor Csaba erdélyi magyar néppárti képviselő azt szorgalmazta, hogy kisebbségi gondok ügyében az Európai Parlament „ne csak a tűzoltást vállalja, hanem a tűz megelőzését is”. Szerinte olyan kisebbségi kerettörvényt kell elfogadnia az EP-nek, amely garantálja a kisebbségek jogait.
Tőkés László szerint Beňová valótlanságot állított a szlovák államnyevtörvénnyel kapcsolatban, másfelől szóvá tette, hogy immár öt esztendeje raboskodik a szerbiai Temerinben öt magyar fiatal, kocsmai verekedés következtében. Tíz-tizenöt évi büntetéssel sújtották őket, miközben mintegy háromszáz magyart vertek meg Szerbiában jogkövetkezmény nélkül – mondta. Kérte, hogy az Európai Parlament segítsen kiszabadítani a temerini bebörtönzötteket. Azt is javasolta, hogy tegyék az EU-csatlakozás feltételévé a diszkriminációmentes igazságszolgáltatás érvényesítését.
Felvidék Ma, mti
