(Bővítve) Egy nappal a kormányprogram parlamenti vitája előtt a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja maratoni, két órán át tartó sajtótájékoztatón értékelte a dokumentumot. A kormányprogram egészét a párt országos tanácsának elnöke, Bárdos Gyula jellemezte.
Nem titkolta, hogy vannak pozitív elemek benne, de ami a konkrét vállalásokat illeti, azokat tekintve igencsak foghíjas.
„Sajnos, a nemzeti kisebbségek szempontjából is ki kell mondanunk, hogy hatékony érdekképviseletünket a többségi nemzetet képviselő pártok továbbra sem merik felvállalni. Sokkal konkrétabb javaslatokat vártunk annál, amit a kormányprogramban lefektettek. Legalább azon törvényeknek a módosítását, amelyeket korábban megígértek. 
Gondolok itt például az állami szimbólumokkal kapcsolatos törvény módosítására, vagy az állampolgársági törvényre is. Látván a már most felmerülő politikai problémákat, és a törékeny kormánytöbbséget, nem látunk garanciát még a kis lépések elérésére sem. Egy nagy lehetőséget szalasztott el a kormánykoalíció, és ezzel az ország is: 1989 után most sem sikerült olyan törvényes keretet, garanciákat adni az itt élő, nem szlovák nemzetiségűek számára is, hogy azok ne másodrendű állampolgároknak érezzék magukat” – mondta portálunknak nyilatkozva Bárdos Gyula.
A párt öt szakmai alelnöke is részt vett a sajtótájékoztatón.
Farkas Iván gazdasági alelnök bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kormányprogram-javaslat több pozitív elemet is tartalmaz, ugyanakkor hiányosságai is vannak. A dokumentumot bizonytalanság is jellemzi, és ami a takarékos költségvetést illeti, annak nincs sok jele a kormányprogram-javaslatban, sőt, ellenkezőleg. 
Farkas Iván emlékeztetett arra, hogy 2006-ban Robert Fico kormánya sokkal jobb gazdasági körülmények között vette át az ország irányítását, mégis nagyobb hangsúlyt helyezett az akkor kormányprogram a spórolásra, mint a jelenlegi kabinet. „Az idén az állami kiadások terén egy centet sem spórolnak meg” – mondta Farkas. Ennek negatív eredményét a polgárok majd áremelések formájában élhetik meg. A spórolás a polgárokkal szemben evidensnek tűnik a kormányprogramból, azonban az államigazgatással és a politikusokkal szemben nem! Mindezek azt eredményezhetik, hogy az ide költségvetési hiány több lesz a tervezett 5,5%-nál, elérheti akár a 8%-ot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy hiányzik a programból az ún. kiegészítő átalányjövedelmek megadóztatása is. Pedig nem kis problémákkal kell szembenéznie az új kormánynak, többek között az állami biztosítók és az önkormányzatok eladósodásaival. Ennek mérséklésére még az esetleges privatizációk sem elégségesek. Az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadóból eredő támogatását illetően a magyarok által lakott községek 2006-tól így is kedvezőtlen helyzetben vannak, mivel a támogatások mértékét a tengerszint feletti magasságok alapján határozzák meg – és ennek következtében közel egymilliárd korona „vándorol délről északra”. Ellentmondások is találhatók a dokumentumban, például a szociális biztosító privatizációja nincs összhangban a stratégiai vállalatok privatizációja elleni kijelentéssel. További ellentmondás, hogy egyszerűsíteni akarja az adózási körülményeket, ugyanakkor nem szüntetik meg az adóhivatalok számának drasztikus csökkentését előíró jogszabályt. Jó hír, hogy átértékelik a nemzeti stratégiai keretet.
Neszméri Tünde szociális alelnök úgy látja, hogy a kormányprogram inkább emlékeztet egy választási programra, mintsem egy megalakult végrehajtó szerv, a kormány cselekvési programjára. 
A problémákra ugyan rámutatnak, de hogy azokat miként kell kezelni, arról már sokkal kevesebb szó esik. Számos olyan ígéretet hiába keresünk a kormányprogramban, mely a kormánypártok választási ígéreteként hangzott el, például az egyéves fizetett gyermekgondozási szabadság vagy a kétéves lakáshitel-törlesztési szünet a fiatal házasok részére, vagy a nyugdíjasoknak szánt 13. nyugdíj. Ugyanakkor az MKP örömmel vette, hogy a kormány meg kívánja tartani a nyugdíjbiztosítás II. pillérét. „Jó, hogy a kormány munkahelyeket akar teremteni, csökkenteni a munkanélküliséget, de nem tudjuk, hogy hogyan. Ahogy azt sem, hogy milyen változásokat tervez a Munka Törvénykönyvében” – mondta Neszméri Tünde, aki szerint a romákkal kapcsolatos problémákat pedig elsősorban a velük folyó párbeszéd során kell megoldani. A nyugdíjasokhoz visszatérve kedvező elem a kormányprogramban, hogy be szeretnék vezeti a minimális nyugdíjhatárt.
Őry Péter önkormányzati alelnök kiemelte, hogy a kormány az önkormányzatoknak saját forrásokból való megerősödését támogatja, nem pedig az állami dotáció emelését. 
A fiskális decentralizáció szempontjából ez akár pozitívum is lehet, de ennek ellent mond a maximális helyi adóhatárok központi csökkentése. Őry szerint ugyanis liberalizálni kellene a helyi adózást meghatározó jogszabályokat. A kormányprogramban nem kaptak helyet az azon személyekkel kapcsolatos problémák sem, akik egy adott községben élnek, de hivatalosan nincs ott állandó bejelentett lakhelyük. Ők ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják, mint a község többi lakosa, de utánuk nem kapnak állami dotációt, úgynevezett „fejpénzt” a községek. Az anyagi támogatások szűkössége miatt elsősorban a kis lélekszámú községek vannak veszélyeztetve, egyszerűen működésképtelenné válhatnak, érvényes ez még a községi hivatalra is – figyelmeztetett Őry Péter.
Szigeti László oktatási és kulturális alelnök hangsúlyozta, az iskolaügyet és a kultúrát az MKP mindig is prioritásként kezelte, és ez így lesz a jövőben is. Szigeti szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolák autonómiájának megteremtésére, melyhez hozzátartozik a tankönyvválasztás liberalizációja is. 
A kormányprogram több pozitív szándékot is megfogalmaz az iskolaügy terén, az igazi gond ezekkel kapcsolatban az, hogy ezek legtöbbje komoly anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor a kormány is elismerte, hogy spórolásra kényszerül… Az iskolabuszokat is támogatja az MKP, de csakis úgy, ha ezek nem eredményezik a kisiskolák megszüntetését. Szigeti László hiányolta az állami szimbólumok kihelyezését előíró jogszabály-módosítás megszüntetését is. „Ha már bejelentették, hogy nem fogják ennek a törvénynek az érvényesítését ellenőrizni, akkor akár a megszüntetését is felvállalhatták volna” – mondta Szigeti, aki szerint az államnyelvtörvény egyes cikkelyei is módosításra szorulnának, mint például az egyéb iskolai dokumentációk kétnyelvű vezetése. A kultúra terén Szigeti üdvözölte, hogy a kormány vállalta, törvényt alkot a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására, és módosítja a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó jogszabályt is, de hangsúlyozta, csak akkor születhet jó törvény, ha annak megalkotásába bevonják az érdekelt közösségek képviselői is.
Miklós László mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnök szerint a kormányprogram rengeteg kérdést vet fel, és azok megválaszolatlanul maradnak. Hogyan akarja a kormány 
például megoldani azt, hogy a földtulajdonosok ne legyenek kénytelenek eladni vagy bérbe adni földjüket, hanem annak megművelésében is perspektívát lássanak? Egyértelmű a probléma eredete, nálunk a termés felvásárlási ára és a mezőgazdaság állami dotációja is alacsony, és így a mezőgazdászaink nem konkurálhatnak az EU-országok többségében élő gazdákkal. Miklós László volt környezetvédelmi miniszter úgy látja, hogy a környezetvédelmi rész a kormányprogram leggyengébb fejezetei között foglal helyet. És populista is egyben! Túlhangsúlyozza az 1,5 kilométeres hosszúságú csallóközi kőolajvezeték jelentőségét más, már sokkal előrehaladottabb stádiumban lévő projektekkel szemben. Ilyen például az Egyházkarcsán létesítendő akkumulátorgyár, vagy a szovjet érában épült, mára elavult kőolajvezetékek környezetromboló hatása. Miklós László úgy véli, a környezetvédelemben fontos teendő bőven akad, például a védett területek szakmai feltérképezése, majd a legértékesebbeknek az állam által történő megvásárlása. „Legalább annyira értékesek ezek a területek, mint az autópályákat körülvevők” – mondta Miklós László.
Felvidék Ma, O.N.
Megjegyzés: Az MKP szlovák nyelvű honlapján videóváltozatban is feltette a sajtótájékoztató felvételét – ITT
