Nagy visszhangot váltott ki a szlovák külügyminiszter kijelentése a szlovák-magyar kiegyezés lehetőségéről. Berényi József MKP-elnök és Szarka László történész véleményét ismertetjük.
Mint ismeretes, Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter olyan értelemben nyilatkozott csehországi napilapoknak, miszerint elképzelhető, hogy szlovák-magyar kiegyezés szülessen a Beneš-dekrétumok ügyében. Azért is volt meglepő ez a fordulat, mert tavaly ősszel Robert Fico miniszterelnök még azt mondta, hogy a Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok…
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában annak a véleményének adott hangot, hogy kissé ellentmondásos a szlovák külügyminiszter kijelentése, mert azt mondta, hogy bocsánatkérés lehetséges, de a kollektív bűnösséget továbbra sem lehet kitörölni a szlovák jogrendből. Berényi emlékeztetett arra, hogy Lajčák ezt a cseh sajtónak nyilatkozta, abban a Csehországban, ahol már megtalálták a módját, hogy bocsánatot kérjenek a szudétanémetektől. „Talán ennek hatása alatt is mondott ilyen „európai gondolatokat”. Örüljünk neki, hogy kimondta, erre most már hivatkozni lehet. Az, hogy ez miként, hogyan történjen meg, már a szakértők ügye” – mondta Berényi, aki szerint, ha erre valóban sor kerül, akkor a szlovák kormány valószínűleg más történelmi kérdések hasonló kezelését akarja majd cserébe. „A szlovák történelemfelfogás ma is úgy magyarázza, hogy a Magyar Királyság alatt a szlovákok a 19. és 20. században különféle beavatkozásokat szenvedtek el, és az asszimilációnak voltak kitéve. Ennek az elítélését várhatnák el a magyar Országgyűléstől vagy a magyar kormánytól. Tehát arról lehet szó, hogy mindkét fél kölcsönösen ismerje el azt, hogy a saját közösségének, kisebbségének valamikor ártott. Fontosnak tartom azt is tudatosítani, hogy nem a miniszterelnök mondta ezt ki, hanem a párton kívüli külügyminiszter. Robert Fico ilyen pozitív dolgot még nem mondott, tehát nem tudni, hogy csak egyszeri elszólalásról vagy valamilyen koncepcióról van szó” – tette hozzá az MKP elnöke. Nem gondolja, hogy a szlovák közvéleményben egy olyan bocsánatkérés, amelynek része volna a kollektív bűnösség eltörlése, nagy ellenállásba ütközne. „Emlékezzünk viszont arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy azért nem lehet eltörölni a kollektív bűnösséget, mert az a revizionizmushoz vezet. Úgy vélem, ezt a két dolgot nem szabad összekötni. Mi nem azért élünk Szlovákiában, mert Beneš kollektív bűnösnek nevezte apáinkat, nagyapáinkat, hanem azért, mert a nemzetközi szerződések így húzták meg az államhatárokat. Ha eltörlik a kollektív bűnösséget, attól az államhatárok még maradnak, hiszen ez teljesen más kérdés. A demagógiát fel kellene oldani, a kollektív bűnösség eltörlése igenis lehetséges úgy, hogy a Közép-európai status quo megmarad. Itt akár a csehországi modellt is alkalmazni lehet, mindenképpen közjogi deklarációra van szükség, tehát vagy a parlament vagy a kormánynak kellene elfogadnia egy ilyen dokumentumot. A bocsánatkérés önmagában nem elég, a kollektív bűnösséget is el kell törölni, mert ha ez nem történik meg, akkor nem egyenlő kategóriájú állampolgárok élnek Szlovákiában” – fogalmazott Berényi József.
Szarka László történész a HírTV Rájátszás című műsorában fejtette ki véleményét. Úgy látja, rövid út vezetett ide, miután Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök megtalálták azt a közös nevezőt, amellyel mindkét ország együtt tud érteni. „Ez pedig a gazdasági érdekek. Ezek korábban is voltak, ám midig felülírták ezeket különböző szempontokkal, történelmi megfontolásokkal, nemzetiségi konfliktusokkal. Orbán és Fico pozsonyi találkozását követően a két külügyminisztérium teret kapott arra, hogy szakszerű diplomáciával készítsen el egy problémakatalógust, vizsgálja meg, hogy abból mit lehet vegyes bizottsági módszerekkel kezelni, ha pedig valamit nem lehet, akkor azokra más módszereket kell kitalálni. Most az történik, hogy ezeket sorba veszik” – mondta Szarka László. „Úgy gondolom, hogy a Benes-dekrétumok, mint a történelem részei, valószínűleg megváltoztathatatlanok. A történelmet ugyanis nem lehet utólag átírni. Át lehet értékelni, de ez sem a politikusok dolga, hanem a történészeké. Az igazán nagy kérdés az, hogy mit kezdjünk a történelem kárvallottjaival?” – tette fel a kérdést a történész, és emlékeztetet arra, hogy a szlovákiai magyarok tulajdonképpen csak a becsületbeli sérelmeket kérik számon, hiszen 430 ezren kénytelenek voltak kényszerből szlováknak jelentkezni azért, hogy otthon maradhassanak, 40 ezer embert kikergettek Csehországba, tulajdonképpen a Benes-dekrétumok hamisításával, ugyanis arra nem lett volna mód, hogy családokat is kivigyenek kényszermunkára. „Ezek a dolgok az elmúlt 60 évben nagyjából már az emberek fejében helyreálltak, csak a politikusok még nem tették meg azokat a gesztusokat” – mondta Szarka László.
A történész szerint a „problémakatalógusban” lévő állampolgársági ügy rendezésére is van lehetőség, A két ország akár összehangolhatja az állampolgársági törvényeit, hiszen Szlovákiának is kínos, hogy a Csehországban élő százezernyi szlovák számára kizárt a kettős állampolgárság lehetősége.
Felvidék.ma, ON
{iarelatednews articleid=”38557,38581″}
