Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága napirendre tűzte a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok ügyével foglalkozó beadványt. Május 21-én ezt sajtótájékoztatón is megerősítették. (Frissítve)
Az egyik beterjesztő, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke álláspontja szerint „egy jogállamban bízhatunk az alkotmányban, és azaz állam, amelynek alkotmányában nem bízhat a polgára, nem jogállam.” Ezt a fontos érvet úgy tűnik, elfogadta a Petíciós Bizottság.
A szlovák alkotmány ugyanis kimondja, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani.
Lomnici Zoltán, öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utalva arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szól még az arányosság elvének a sérüléséről is. „Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk” – mondja.
A most 101 éves Tamás Ilonka néni megkeresésére történt a felvidéki jogfosztottak képviselete, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket.
A petícióval a nemzetközi közvélemény figyelemfelkeltése is cél volt, hiszen több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban. Ez az unió jogát is sérti. A tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait.
A petíciót Gubík László is aláírta, aki ezzel ismét nagy kockázatot vállalt, hiszen elsőként vállalta fel a magyar nemzethez való tartozását. Azóta is folytonos zaklatásoknak van kitéve. Azok, akik hivatalosan felvállalták magyar állampolgárságukat sorozatos idézéseket kapnak a rendőrségre. Van köztük olyan is, aki nem csak szlovák állampolgárságát veszítette el, hanem valamennyi dokumentumát bevonták, minden jogosítványát megszüntették, ideiglenes tartózkodási engedéllyel él saját hazájában, ahonnan gyakorlatilag ki sem mozdult.
A Lomnici Zoltán által készített petíciót a magyarországi pártok egyhangúlag támogatták, viszont az európai légkör Magyarország, a magyarság szempontjából nem a legkedvezőbb. Már az előre lépésnek számít, hogy a petíciót elfogadták és hajlandók tárgyalni róla. Május 27-én délutánra tűzték napirendre Brüsszelben, az ülés zárt lesz, és az még vita tárgya, hogy a kiutazó négy jogfosztott magyar jelen lehet-e azon.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke Potápi Árpáddal, a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága (NÖB) elnökével május 21-én tartott sajtótájékoztatót, a NÖB aznapi ülését követően.
Lomnici rámutatott: ez az első olyan petíció, amely tisztán magyarokat érintő jelenségre hívja fel a figyelmet.
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország mindent megtesz, hogy ne kerüljenek ezek az adatok nyilvánosságra, és ne essen senkinek bántódása amiatt, hogy felveszi a magyar állampolgárságot. Ha mégis kikerülnének adatok, akkor az nem a magyar rendszer miatt van – jegyezte meg a bizottsági elnök.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága 2012. november 6-án egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában elismerte és támogatta az Emberi Méltóság Tanácsának azt a tevékenységét, amelyet az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyében tanúsít.
A dokumentumban rögzítették, hogy a grémium egyúttal csatlakozik a Lomnici Zoltán és Gubík László felvidéki joghallgató által jegyzett, az Európai Parlament elnökéhez októberben benyújtott petícióhoz, mivel annak tartalmával és céljaival egyetért. A kezdeményezők Tőkés László európai parlamenti képviselőt kérték fel arra, hogy a petíciót nyújtsa be Martin Schulz EP-elnöknél. Mivel az EP-elnök elfoglaltságai miatt nem tudta átvenni a felterjesztést, az ügy sürgős volta miatt Tőkés László hivatalos úton a petíciós bizottság elé terjesztette a beadványt – közölte október 16-án az EP-képviselő sajtóirodája.
Felvidék.ma
