A Pátria Rádió Délidő című műsorában Nagyszombat megye két magyar elnökjelöltje, Berényi József MKP-elnök és Nagy József, a Most-Híd parlamenti képviselője voltak a stúdióvendégek szeptember 28-án.
„Egyes kommentátorok a nagyszombati csataként tesznek célzást az MKP és a Híd novemberi megyefőnökjelölti összecsapására. Mások a szlovákiai magyar politika jelen állapotát tükröző haragszomrád egy újabb bizonyítékaként kezelik, hogy a két párt nem együtt próbál minél jobb képviseleti pozíciókhoz jutni – beleértve a megyeelnöki tisztséget is – a magyar lakossággal sűrűn lakott megyében. Az alapvető kérdés viszont az, hogy a közeli napokban és hetekben a megye jövőbeni céljait követve, vagy inkább csak egymás ellen kampányolnak majd? A két principálisjelölttel: Berényi Józseffel és Nagy Józseffel erről beszélget Miklósi Péter” – ez az ajánlás olvasható a Pátria honlapján.
A két elnökjelölt saját álláspontjaik reprezentálása mellett a vitapartner állításainak megcáfolásával is próbálkoztak. Berényi József Nagyszombat megyei jelenlegi önkormányzati képviselőjeként, Nagy József pedig volt környezetvédelmi miniszterként is nyilatkozott. Nagy József nagystílű tervei ecsetelésének margójára Berényi József megjegyezte: „Ezt a határozottságot nagyon szívesen láttam volna a kormányban, amikor miniszterként tevékenykedett”. Nagy József erre egyes szám első személyben kontrázott: „Ami a régiónak a támogatását illeti, el tudom mondani azt, hogy a másfél éves minisztériumi tevékenységem alatt a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásra 1,5 milliárd korona, azaz 50 millió euró támogatást hoztam le kanalizáció építésére, árvízvédelemre és hulladék-ipari építkezésekre. Tehát elégé odatettem magam…”.
Berényi József arról tájékoztatott, hogy a megyén belül a Dunaszerdahelyi járás kapta a különböző beruházásokra a legtöbb pénzt.
A nagyszombati csataként beharangozott vita valóban parázslott, ám a rádióhallgatók számára annyira, hogy olykor gondot jelentett az egyszerre hangzó mondatok értelmezése. Ennek végül is az egyik betelefonáló hölgyhallgató a műsorvezetőnek feltett kérdése vetett véget: „Miklósi úr, miért nem tesz fel egy-két kérdést, amire nyugodtan tudnának válaszolni, nem pedig egymás szavába vágva…”. Ezt követően jelentősen változott a kép, illetve a hang.
Szó volt a romák helyzetéről. Berényi József az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében, Nagy József a szlovák parlament szociális ügyek bizottságában már korábban is foglalkozott a kérdéskörrel, konkrét elképzeléseik vannak erre vonatkozóan is.
Ami Nagyszombat megye 54 százalékos eladósodottságát illeti, Berényi József rámutatott, a főleg az úthálózat felújítására felvett összeg törlesztése tartható, miután a megyei bevételek terén, amit főleg a fizikai személyek által befizetett adók jelentenek, Nagyszombat megye az ország jobb helyzetben lévő kerületei közé tartozik. Nagy József ezzel kapcsolatban elmondta, ha „oda kerül”, figyelni fog a pénzek mozgására, mert félő, hogy a két magyarok által lakott járás többet fizet majd vissza, mint kapott.
A választási ígéretekről szólva Berényi József szemére vetette, hogy nem teljesítették azt a vállalásukat, hogy a két járás a megyében a lakosságuk számarányának megfelelő 40 százalékos támogatottságban részesüljön. Berényi József viszont emlékeztette Nagy Józsefet a Most-Híd 2010-es ígéreteire, a Dél-szlovákiai autópályára és a mezőgazdaság talpra állítására, amelyekből semmi sem valósult meg a Most-Híd kormányzása időszakában.
Szóba került az iskolaügy is, a műsorvezető felvetette, hogy a megyében 17 középiskola bezárása került szóba. Berényi József hangsúlyozta, elérték, hogy ez a Dunaszerdahelyi és Galántai járásokat nem érinti. Nagy József szerint gondot jelent a középiskolák számának növekedése is, például a Dunaszerdahelyi járásban – ahol már 18 középiskola van – ez gyengíti a tradicionális iskolák támogatását, hiszen az oktatási intézmények a diáklétszámok alapján kapják a pénzt. Elmondta, a középiskolák kérdését a munkahelypiaccal szeretné összekapcsolni.
Milyenek legyenek a megyék? Mint ismeretes a Fico-kormány tervezi, hogy visszatérnek a rendszerváltozás előtti 3+1-es kerületi felosztáshoz. Nagy József leszögezte, a parlamentben mindenképpen ellene lesznek ennek a „Vissza a szocializmushoz” elnevezésű történetnek. A közigazgatási felosztásnak a történelmi megyéket kellene összekapcsolnia, és noha a mai megosztás sem felel meg ennek az elvárásnak, még mindig jobb, mint a három kerülethez való visszaállás.
Berényi József szerint ha ismét napirendre kerül ez a kérdés, akkor „természetesen nekünk is fel kell vetnünk a Duna-menti vagy Komárom megye kérdését, ahogy Gömör és Zemplén ügyét is”. Azért is fontos a magyarság erős megyei képviselete, hogy partnereket találva ellen lehessen állni Robert Fico törekvéseinek, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a jelenlegi megyerendszer sem jó. „Nem tükrözi az ország természetes régióit, ezért valójában egy harmadik út irányába kellene elindulni” – mondta a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41602,40535,40143,39526″}
