Komáromban, 1956 hős forradalmának emlékünnepén október 22-én a tisztelt megemlékezőkhöz és magyar testvéreihez Fehér István gimnáziumi tanár szólt.
Komáromban október 22-én délután a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban, valamint a Hősök terén vette kezdetét a megemlékezés. Itt Sárai János önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet. A folytatásban a lenfonó gyár területén felállított kopjafához várták az emlékezőket, ahol Fehér István, állampolgárságától megfosztott észak-komáromi történelemtanár emlékezett. Közreműködik Gál László református lelkész. Este hálaadó szentmisét tartottak a Jézus Szíve Római Katolikus Templomban. A megemlékezés alatt a komáromi Vox Femina Női Kar és a révkomáromi Concordia Vegyeskar is közreműködött.
Alább Fehér István beszédét olvashatják:
1956 eseményeire emlékezünk, amikor népünk a történelem folyamatát követve sokadszor példamutató helytállással próbálta lerázni ezúttal a kommunizmus igazságtalan béklyóit elsőként a világ azon népei közül, ahol ez a fertőző fekély gyökeret ereszthetett. Az ötvenhatos hősök büszkén és bátran szembeszálltak az akkori óriással, egy világhatalommal annak ellenére, hogy talán maguk is sejtették, hogy harcuk talán reménytelen. A nyugati világ – jó szokásához híven akkor is cserbenhagyta a magyart, pedig előtte segítséget ígért! 1848-49 szabadságharcát az orosz cár seregeivel, 1956 forradalma pedig a szovjet kommunista hatalom által lett vérbe fojtva! A mi jelenlegi tragédiánk valójában itt kezdődött, hiszen az idegen hatalom kereste és meg is találta sorainkban az árulókat, a megszállók kiszolgáló pribékjeit. Kádár rendszere módszeresen irtotta saját népéből azokat, akik nem dugták önkéntesen járomba a fejüket, akik ellenálltak és emberek mertek maradni Damoklész kardjával is a fejük fölött. A bűnös rendszer megszervezte besúgó hálózatát és kinevelte aljas kiszolgálóit, akik közül többen, kikhez Isten – bűneik ellenére – kegyes volt és még ma is élnek, pofátlanul kiemelt nyugdíjakat is szednek 24 évvel az 1989-es módszerváltás után, amit nyugodt lelkiismerettel nevezhetünk gengszterváltásnak!
Az 50. évfordulón, amely méltán össznépi megemlékezés kellett volna hogy legyen, aztán újfent megmutatta igazi arcát a bolsevik-liberális magyarellenes áruló söpredék! Az egykori pufajkások és leszármazottaik – kinevelt utódaik, megpróbálták uniós és tengeren- túli támogatóik és pénzembereik segítségével végképp elásni, meg nem történtté tenni 1956 szellemi örökségét, hogy bőrüket mentsék a Balatonőszödön elhangzottak miatt! Egy elmebeteg posztkommunista őrült irányításával egyszer s mindenkorra próbálták megalázni a forradalom hagyatékát! Támogatást a pénzügyi háttérhatalom embereitől reméltek és kaptak. Idegen ország magyar rendőri egyenruhába öltöztetett rendőrei (?) ütötték-verték a békés megemlékezőket, lőtték ki sokak szemeit, okoztak maradandó testi és lelki sérüléseket! A hazai balliberális oldal szolgalelkűen kiszolgálta a magyarellenes európai koalíciót – Európa parlamenti balliberális hátszéllel, ami jobb helyeken bizony felér egy hazaárulással, amiért ugyanezen helyeken – pl. az Amerikai Egyesült Államok több tagállamában – kötél jár! Az ünneplő emlékező tömeget 2006-ban karhatalmi erők támadták, lőtték, ütötték-vágták csupán azért, mert emlékeztek az 56-os szabadságharc hőseire!
Tisztelt honfitársaim!
Nincs ez jó így! Az nem normális, hogy 1989 után mindössze pár évvel visszakerülhetett a hatalom 1956 magyarellenes árulói kezébe! Nincs az rendjén, hogy 2013-ban köztéri emléktáblát avatnak 1956 pufajkás árulójának, miközben a magyar irodalom és közélet néhány kiemelkedő 20. századi alakjáról nem szabad egy sétányt, utcát, teret elnevezni, mert sérti valakik érdekeit, akik felettébb érzékenyek önmagukra mindenütt a világban! Nem lehet elfogadni, hogy Csonkahonban úgymond „európai szellemiségű”, tehát – szerintük normális dolog, hogy nemzetközi sporteseményre idehaza ne lehessen az ünneplés, a buzdítás eszköze a nemzeti trikolór, a nemzeti imánk eléneklése vagy akár egy székely szimbólum! Kinek az érdekét szolgálja mindez? Vajon 56 hősei, mártírjai hogyan viszonyulnának egyes 1989 utáni politikai vezetőinek érthetetlen magyarellenes magatartásához? Mit mondanának vajon a jelenkor hétköznapi emberének, politikai elöljáróinak?
Oda jutottunk, hogy az 1989 utáni években többször is visszakerülhetett az ország irányítása pufajkás gyilkos, D-206-os ügynök, őszödi elmebeteg hazudozó és magyar embereket öngyilkosságba kergető liba tolvaj garázda, offshor lovagok kezébe!
Tisztelt emlékezők!
1956 szellemének csak úgy felelhetünk meg, ha ebben a hazában egyszer s mindenkorra végre a magyar mondja meg a magyarnak, merre is van az előre, mi az ami nekünk magyaroknak fontos, ami a nemzetet felemeli végre arra a méltó helyre, ahová tehetsége, szorgalma és nem utolsósorban bátorsága alapján kerülnie kell!
Fehér István, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42204″}
