Nógrád megyében, Budapesten és a Felvidéken több helyszínen is emlékeznek Mikszáth Kálmánra január 16-án, születésének 168. évfordulóján, de már az előző napon is rendeznek az évfordulóhoz kapcsolódó programokat – közölte az MTI-vel a szervező, a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság elnöke.
Kovács Anna irodalomtörténész tájékoztatása szerint Salgótarjánban, Budapesten és Szklabonyán az író szobrainál koszorúznak pénteken, január 16-án.
Szklabonyán, a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán Szászi Zoltán költő mond beszédet. A szklabonyai programot a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezi. Erről ITT>>> olvashatnak.
Salgótarjánban Handó Péter író, költő emlékezik. Itt a Mikszáth Kálmán Társaság és a Múzeum Baráti Köre a társaság szeretett és tisztelt tagjára, a decemberben elhunyt R. Várkonyi Ágnes Széchenyi-díjas történészre is emlékezik az évfordulón Várkonyi Gábor történész segítségével.
Budapesten a Mikszáth téri szobornál (archív ikonképünkön ez látható) helyezik el virágaikat az emlékezők, majd időszaki kiállítások megtekintésével a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódik a program.
Balassagyarmaton csütörtökön, január 15-én koszorúzzák meg Herczeg Klára Mikszáth-szobrát a Civitas Fortissima téren, ahol Melo Ferenc, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója mond beszédet, majd a résztvevők baráti beszélgetésen emlékeznek az íróra.
Két Nógrád megyei oktatási intézmény is bekapcsolódik a megemlékezésekbe. Nézsán a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában péntek délelőtt, január 16-án helyi ünnepséget tartanak, délután pedig a szklabonyai ünnepségen vesznek részt a diákok. A pásztói Mikszáth Kálmán Líceumban csütörtökön, január 15-én Mikszáth-tehetségnapot és sportgálát szerveznek. Másnap, pénteken megkoszorúzzák az író szobrát és emléktábláját, majd szépprózamondó versenyt és művészeti bemutatót tartanak, filmrészletekkel idézik meg többek között Mikszáth Kálmán világát.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Jogászként egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott, de író akart lenni. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma, a Különös házasság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47662,46143,46098,45945,43678,43656″}
