A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának tanulói Berg Judit Rumini című kalandos történetét olvassák. A 2007-es év mesekönyve érdekli a gyerekeket, tarkítja olvasáskultúrájukat és fejleszti a kicsik képzelőerejét. Az olvasóvá nevelés kreatív formájának megálmodója és szakmai vezetője PaedDr. Ambrus Irén.
A PISA felmérések lehangoló eredményei is egyértelműen jelzik, hogy szükség van az értő olvasás fejlesztésére. Ahogy azt hírportálunk már korábban közölte, Szlovákia diákjainak szövegértése az OECD átlagértékénél 50 ponttal alacsonyabb szinten van. A leggyorsabban leszakadó országok közé tartozunk, csak Törökországot, Vietnamot és Tunéziát sikerült megelőznünk.
Az olvasóvá nevelésre szükség van
Fontos, hogy a gyermekirodalom megszerettetésére való odafigyelés már az alsó tagozatos évfolyamokban is része legyen az iskolai mindennapoknak. A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájában egy nagyon jó pedagóguskollektíva dolgozik azon, hogy az olvasást a legkisebbek számára is különleges élménnyé varázsolja.
Berg Judit: Rumini – a gyerekek kedvenc könyve (fotó: Nagy Emese/ Felvidék.ma)
PaedDr. Ambrus Irén módszertani vezető örömnapoknak nevezi azokat az alkalmakat, melyeken a tanulókkal együtt dolgoznak fel irodalmi műveket, szövegeket, történeteket. Az interaktív, játékos forma sokáig a gyermekek emlékezetében marad. Az elmúlt évek során több különböző, nem rendhagyó, olvasóvá nevelő ötlet és próbálkozás is volt az iskolában. Az ilyen egynapos programok közé tartozik a Weöres Sándorhoz fűződő Csiribiri-nap, Móra Ferenc Csili-csali mesedélutánja és a tavalyi, Benedek Elek születésnapjához kapcsolódó meseláncprogram is.
Az olvasósarok (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Az idei tanévben nagyobb fába vágta fejszéjét a kreatív csapat. Szeptembertől együtt olvassák az első négy évfolyam tanulói Berg Judit Rumini című meseregényét. „Azóta, hogy a szakemberek az év könyvének választották Rumini történetét, motoszkál az ötlet a fejemben. Úgy gondoltam, a mi gyerekeink számára is élmény lehet az egérkaland olvasása. A műválasztás egyik nem titkolt indoka az, hogy a mesének már van folytatása. Ha az iskolában kedvet kapnak hozzá, keresik majd a többi részt is. A cél az olvasóvá nevelés. A másik szándékunk pedig az volt, hogy a környék kisiskolái is bekapcsolódjanak a programba. A sziliceiek és a várhosszúrétiek is olvassák már az egerek kalandjait“, nyilatkozta honlapunknak a szakmai vezető.
A gyermekirodalom szerepe az iskolai nevelésben
Ambrus tanárnő rámutatott az értő olvasás alacsony színvonalának lehetséges okaira is. Szerinte a gyerek kevés helyen lát otthon könyvet, nincs példa, amit követhetne. Hiszen az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán kezdeni. „Az egyik egyértelmű oka a helyzetnek az, hogy a gyerekek keveset olvasnak. Nincs folyóirat, amit folyamatosan nyomon követnének. A másik elszomorító tény, hogy egyre több a szociálisan hátrányos helyzetű család. Ahol a mindennapi betevőért folyó küzdelem, az eszünk vagy nem eszünk a kérdés, ott a könyv nem jön számításba. Az iskolában arra törekszünk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Ennek az alapja az értő olvasás.“ Modern társadalmunk háttérbe szorítja, helyenként teljesen izolálja az emberi kultúra alapvető hordozóját, a könyvet. A családi háttér, a nevelés különböző formái és a kialakult szokásrendszerek is eredményezik a kifejezetten alacsony színvonalú szövegértést a magyar fiatalok körében. Az olvasóvá nevelés megalapozásának folyamatában rendkívül fontos az életkornak, nemnek, eltérő érdeklődési körnek megfelelő könyvválasztás. Nyelvi és személyiségfejlesztő szerepe az olvasásnak csak akkor van, ha összhangot képez a kisdiákok lelki történéseivel és egyéni világképükkel.
Az egérfaliújság mindenki tájékoztatását szolgálja (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A kisgyermek anyanyelvi és személyiségfejlődésének alakulásában a meseélménynek óriási szerepe van. A meghallgatott vagy elolvasott történetet elképzeli és a negatív szereplőket is csak olyan mértékben festi félelmetesre a fantáziája, hogy azt a gyermek le tudja győzni. Ebből adódóan nincsenek rémálmai, valamint bővül a szókincse és javul a szövegértése.
Az Egérvárosból a Szélkirálynő hajójának fedélzetére
Rumini történetét a tanító nénik olvassák a tanulóknak. Fejezetenként haladva a kisdiák az első perctől szimpatizál a minden lében kanál, rosszcsont egérhőssel. Hiszen ő olyan, mint egy gyerek; nagyon kívancsi, mindent tudni akar, mindig éhes, furfangos szereplő. „A szakemberek azt mondják, az állatok a kislányok és a kisfiúk kedvencei is“, ezért is gondolta Ambrus tanárnő, hogy sikere lehet a könyvnek. A cselekmény akciódús, a mese jegyeit magában hordozva jelen van a fantasztikum, a varázslat, az utazás, a jó és rossz állatok, cselszövések sorozata, de az igazság győzelme is. Véletlenszerű párhuzamok vannak a mű és Charles Dickens Twist Olivérje között. A mesehallgatás után illusztrációk készülnek, a legkisebbek képzelőerejénél nincs színesebb világ. Ezt tükrözi az iskolában található nagyméretű faliújság is. A rajzok a cselekmény helyszíneit ábrázolják.
Szélkirálynő hajója – az 1. osztály munkája (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Minden fejezetet feladatcsokor megoldása követ, valamint Rumini kalandjait az olvasmánynaplókba is jegyzik a tanulók. Az Ambrus Irén által kitalált és összeállított gyűjteményt csoportokban oldják meg a 9-10 éves diákok. A feladatsorok között található szövegértelmező példa, keresztrejtvény, szinonímakereső, mesefogalom-magyarázó, logikai, de kreatív kérdés is. A csapatokat alkotó tanulók pontokat gyűjtenek, s a mesemókába az idősebb korosztály is bekapcsolódhat a mesetáblának köszönhetően. Itt minden szükséges információ megtalálható, az egérböngészők helyes válaszait a nagyobbak az Egérlakba dobják. Hírportálunknak jó híreket árult el a meseprojekt vezetője: „Van aki már karácsonyra megkapta a mese következő részét a szüleitől. A gyerekek nagyon kedvelik a történetet, alig várják, hogy folytatódjon. Élvezik.“
Az aktuális fejezet is a faliújságon van (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A tanév végén éri el csúcspontját a tízhónapos olvasóvá nevelő projekt. Az oktatásügyi minisztérium felhívása az értő olvasás fejlesztésére és a rozsnyói magyar iskola tanárának egyedi ötlete véletlenszerűen találkozott. Berg Judit meseregényének olvasása így minden szinten támogatott, pozitív visszhangra lelt a gyerekek körében és sikeresen hozzájárul az olvasóvá nevelés fejlesztéséhez. PaedDr. Ambrus Irén Esterházy Péter gondolatait alátámasztva vallja, hogy „olvasónak lenni nagy dolog, hisz egy boldog olvasónak esélye van arra, hogy kiegyensúlyozott, boldog felnőtt legyen“.
