A hír igaz. Paulik Antal valóban szlovákul szólalt fel a magyar parlamentben. Az egyetlen csúsztatás a felháborítóan hatásvadász címben mindössze az, hogy szó sincs botrányról. Csak tapsról. És akkor most tessék ugyanezt elképzelni fordított esetben, a pozsonyi törvényhozásban…
Próbáljuk, az ember feje akár egy padlizsán, olyan az erőlködéstől – de nem megy. Már a gondolat is szégyellnivaló természetesen, hiszen mi szükség volna egy ilyen nyilvánvaló provokációra a pozsonyi parlamentben? Ha egy többségében magyarok által lakott városka vasútállomásán nem kapsz jegyet magyarul (csak kioktatást), akkor mégis mi a bánatot akarsz te az ősi szlovák koronázóváros törvényhozásában? No meg: míg a magyarországi szlovákoknak legalább van egy Paulik Antonjuk, aki büszkén szólal fel anyanyelvén, addig a felvidéki magyaroknak egyelőre csak olyan képviselők adattak, akik valami egészen mással vannak elfoglalva.
Akárhogy is: egy modern, európai jogállamban elképzelhetetlen ez a szörnyűség, ilyesmire csak a hetes cikkely árnyékában burjánzó diktatúrák vetemednek…
Mentségére legyen mondva: a szlovák jogrend nem is ismer olyan jogintézményt, hogy parlamenti szószóló. Magyarországon törvény biztosítja valamennyi nemzetiség számára, hogy – választási eredményektől függetlenül, tehát alanyi jogon – egy-egy ún. nemzetiségi szószólót küldjenek a parlamentbe. A szavazást leszámítva őket számos jog illeti meg, köztük az is, hogy az Országgyűlésben az adott nemzetiség nyelvén mondják el mondanivalójukat, mindenféle korlátozás nélkül. Paulik Antal mindössze élt e jogával, s örömét fejezte ki, hogy a magyar parlamentben ismét elhangozhat szlovák szó. Még akkor sem öntöttek forró szurkot a nyakába, amikor arról kezdett beszélni, hogy hazánk területén a kereszténység terjedése nem Szent István királyunk megkeresztelésével kezdődött, hanem korábban, amikor Cirill és Metód a „Nagymorva Birodalom” területére érkezett 863 körül.
Aztán lehet ám, hogy jövőre csattanós választ ad Szlovákia erre a magyar szószólósdira. Ha elég sokan elég sokat isznak szívás után, de még el tudnak jutni valahogy a szavazóurnákig, akkor akár még magyar eredetű elnöke is lehet a Köztársaságnak, az (ön)jelölt már meg is van hozzá…
