Az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskolát és a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanintézményét tizennégy éve tartó kapcsolat köti össze, melynek keretében minden tanévben több alkalommal találkoznak az iskola diákjai és pedagógusai.
A „Határtalanul” program keretében érkezett az őszi testvériskolai kirándulásra a Bolyai János Gimnázium harminchárom tanulója tanáraik kíséretében, hogy ismerkedjenek a Felvidékkel és erősítsék kapcsolatukat a nemzeti összetartozás jegyében. A körútra velük tartott Kukor Ferenc igazgatóhelyettes, és elkísérte őket Hajtman Béla, az alsóbodoki tanintézmény igazgatója, valamint tizenegy felvidéki diák is.
A háromnapos tanulmányút Révkomáromban vette kezdetét, ahol felkeresték a város nevezetességeit, köztük az erődrendszert, Klapka György és Jókai Mór szobrát, majd Búcson látogatást tettek az iskolában és a Felvidéki Babamúzeumban. Szőgyénben volt a körút következő állomása, ahol megismerkedtek a község múltjával és jelenével, majd megtekintették a kortárs galériát. Az emlékparkban megkoszorúzták Pathó Pál néhai falujegyző és 1848-as nemzetőrkapitány szobrát, melynél elhangzott a Petőfi által írott vers, majd a testvériség keresztjénél vendéglátóikkal közösen énekelték el a himnuszt. A Nagyboldogasszony-templom, valamint a tájház és múzeum megtekintését követően indultak Alsóbodokra.
Szombathelyi diákok a komáromi erődrendszer előtt (Fotó: Bolyai János Gimnázium)
Az Esterházy János Zarándokközpontban töltött éjszakát követően vasárnap a bajmóci vár, a szép környezetben fekvő állatkert, és a skanzenfalu, Csicsmány gazdag látnivalóinak megtekintése töltötte ki a programot, majd ismét a zarándokközpontban pihenték ki a nap fáradalmait.
A tanulmányút utolsó napján látogatást tettek a mohi atomerőmű interaktív látogatóközpontjában, majd a nap további részét Alsóbodokon töltötték. Kukor Ferenc, a testvériskola igazgatóhelyettese, történelem szakos tanár végigvezette a diákságot a zarándokközpont állomásain, melynek jó ismerője, hiszen a legtöbb emléknek szombathelyi vonatkozása is van. Megismertette hallgatóit a Vas megyei és zoboraljai összefogással restaurált millenniumi turulszobor történetével, Esterházy János példaértékű életével és halálával, a zarándokközpont megvalósításának történetével. Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában szólt a fiatalokhoz, vallomásában hitet tett édesapja, Paulisz Boldizsár életműve – az Esterházy János Zarándokközpont megvalósítása és annak éltetése – mellett.
Kukor Ferenc, a szombathelyi iskola képviselője elmondta, hogy a gimnázium 9–11. évfolyamából érkeztek tanulók a felvidéki körútra. Minden tanév őszén az alsóbodoki iskola látja vendégül őket, miközben megismerkednek a történelmi Magyarország felvidéki nevezetességeivel, Pozsonytól Selmecig. Tavasszal pedig ők a vendéglátók, amikor az alsóbodoki iskola tanulói és tanárai viszonozzák a látogatást, mely a „Határtalanul” program folytatása, és három napot töltenek Szombathelyen, miközben ismerkednek az anyaország szépségeivel. Fontos számára a kapcsolat, és fontosnak tartja megmutatni tanítványainak azt, hogy a határral nem ér véget a magyar nyelv, a magyar történelem és a nemzeti kultúra. Ezért is szerveznek programokat, amikor a két iskola közös történelmi megemlékezéseket tart, így március idusán, a nemzeti ünnepen, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, de szívesen vesznek részt a Zoboralja falvainak kulturális megmozdulásain, a Generációk Találkozóján és más rendezvényeken. Nagy örömmel fogadták az Esterházy János Zarándokközpont létrehozását, megtiszteltetésnek érezték, hogy segíthettek a mártírpolitikus életútját bemutató emlékhely életre hívásában. Jelen voltak Esterházy János hamvainak végső nyugalomra helyezésekor, és azt követően is több alkalommal látogattak el a zarándokközpontba.
Szőgyénben Pathó Pál szobránál, ahol a gimnázium egyik tanulója Petőfi versét tolmácsolja (Fotó: Berényi Kornélia)
Hajtman Béla iskolaigazgató elmondta, hogy az őszi tanulmányút most is színes, tanulságos és eredményes volt. Az együttlét utolsó napján a közös ebéd elfogyasztása után búcsúztak el vendégeiktől. Hagyományaikhoz híven, a vendéglátók ajándékot osztottak, ezúttal kukoricacsuhéból készült babákkal és Esterházy János arcképével ellátott tollal kedveskedtek a testvériskola diákjainak, az iskolát képviselő tanárok pedig átvehették az Esterházy János Zarándokközpont érméjét.
A két iskola, mely nemes célokat tűzött zászlajára, a kapcsolattartás, a barátság, a nemzeti összetartozás, az egymás iránti figyelem és segítségnyújtás élő példáját tükrözi. Fontos számukra a nemzeti és a keresztény értékek továbbörökítése. Tizennégy évvel ezelőtt egymásra találtak. Az iskolaalapító, az áldott emlékű Paulisz Boldizsár állt a kapcsolatfelvétel bölcsőjénél. Az ő nemes szándékai és Esterházy János példaértékű élete és mártírhalála legyen iránytűje a két tanintézmény törekvéseinek, hiszen kincset ápolnak. Miként a szent iratokban írva vagyon: „ A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál.” (Sirák Fia Könyve 6.15) Legyen ez így a jövőben is!
