Rohanó világunkban életünk úgy folyik, mint egy sebes kis patak. Nincs megállás… Nagy igyekezettel közelíti a hömpölygő folyót, hogy ott egyesülve aztán az élet nagy tengerébe jutva az övéivel legyen a „vizek országában“.
És mégis, milyen egyedinek tűnő jelenség. Ott, a forrás vizénél éled, születik minden, mint az életünk édesanyánk méhében. Ott indul az élet útjára. Sorsunk így alakul aztán, azzal az isteni erővel és áldással, melyet a Teremtőnk ad nekünk és e világnak…
Nemrég hallottam a rádióban egy szép emlékezést egy család múltjáról. Nem a család neve volt a lényeges, hanem az emberi tartás, a tisztelet és a családi szeretet, ami körüllengte azt az eseményt is, mely végső soron meghatározta a család életének alakulását.
A családi történet az ötvenes években játszódott. Sok-sok megpróbáltatással, üldöztetéssel szembesültek, mígnem úgy határoztak, hogy elhagyják az országot, a hazájukat, szülőföldjüket. A visszaemlékező mesélő akkor még gyermek volt. Indulás előtt érezte, hogy a szüleit valami nagyon bántja. Nem tudtak határozni… Akkor este kihallgatta a beszélgetésüket.
Nem tudtak megbékélni, megnyugodni amiatt, hogy „ki fogja majd gondozni a szüleik és nagyszüleik sírját“… és végül nem indultak útnak, otthon maradtak.
A sorsunkat, életünk alakulását sokszor mi határozzuk meg, miközben döntésekre kényszerülünk. Tudunk-e jól dönteni, amikor hazát, szülőföldet készülünk elhagyni?
Olykor úgy véljük, csak egy kis időre, míg anyagilag egyenesbe kerülünk… Hány fiatal hagyja el szülőföldjét, a szüleit a jobb megélhetésért. Van, aki a boldogulását idegenben találja meg és soha nem jön vissza. (Csak látogatóba, olykor…)
Sokszor nehéz helyzetekben kell döntéseket hoznunk. Vállalni a megpróbáltatásokat, a kihívásokat. Sorsunk olykor próbatétel elé állít, s nekünk döntenünk kell. Van-e, marad-e bennünk annyi lelkierő, hogy a szülőföldünk, az otthonunk maradásra kényszerítsen? Hogy lélekben és szívünkben is békességet és szeretet leljünk és merjük vállalni, hogy ha nehezebben boldogulva is, de otthon maradunk szüleink közelében.
Ennyivel tartozunk nekik! Mert csak a gyökerek közelében él az igazi szeretet. Ahol növekedni tud…
