A mezőgazdaság, és főleg a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok nagymértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. A kannabisz termesztése pedig az ágazat egyik slágerévé nőtte ki magát, főleg azután, hogy a tengerentúlon több államban is dekriminalizálták és a legtöbb tartományban engedélyezik a rekreációs jellegű fogyasztását.
Ráadásul az EU-ban a kannabisz egyik fő hatóanyagát, a CBD-t szintén engedélyezték, így az európai mezőgazdasági területeken is megnőtt a kannabiszültetvények száma. A kérdés: mennyire jó ez nekünk?
A CBD-kérdés Szlovákiában
Mielőtt mélyebben belemerülnénk a témába, érdemes röviden áttekinteni a kannabidiol hazai helyzetét. Szlovákia ugyanis azon kevés európai országok közé tartozik, ahol még nem engedélyezték a CBD orvosi célú használatát – bár szerencsére már vannak erre való törekvések. Ha a parlament is jóváhagyja a törvényjavaslatot, akkor akár már idén, május 21-én törlik a CBD-t a pszichotróp anyagok listájáról.
A CBD-t, vagyis a kannabidiolt sajnos sokan összekeverik a marihuánával. Pedig a CBD nem bódító hatású, viszont számos egészségügyi előnnyel járhat, így indokolt lenne a bevezetése.
A kendertermesztés hatása az ökoszisztémára
A kannabisz ültetése melletti egyik legnagyobb érv, hogy kis területen is nagy terméshozam érhető el, javítva ezzel a hatékonyságot.
Mivel a kender alapvetően szívós növény, nem igényel túl sok vizet, megfelelő körülmények között pedig növényvédő szereket sem. Ráadásul a növény nagyon mély gyökereket ereszt, így és nem meríti ki a talaj ásványi anyag tartalmát, sőt!
Kimutatták, hogy a kender pozitív hatással van a talajra, hiszen eltávolítja belőle a nehézfém-származékokat. Ezen túlmenően a levegőminőségre gyakorolt hatása is pozitív. A kutatások szerint 1 hektáron termelt kender 0,67 tonna szenet köt meg, amit aztán visszavezet a talajba.
A betakarítási folyamat nagyjából ugyanolyan, mint a többi növény esetében – a betakarítás után pedig ún. CO2-es, extrakciós eljárással nyerik ki a növényből a hatóanyagokat – köztük a CBD-t is.
Azonban a CO2-t ebben a kontextusban nem pejoratív, rossz értelemben kell nézni, mi több ez inkább egy kiváló példa a zöld kémiára. A hatóanyagokat ugyanis ki lehetne nyerni oldószerekkel is – ez azonban károsítaná a kannabiszban található komponenseket – és hát finoman szólva sem mutatna túlságosan jól a termékek címkéjén sem.
Azonban a szuperkritikus szén-dioxid extrakció révén hulladék, vegyi anyagok és oldószerek nélkül lehet kinyerni kenderből a CBD-t, és a THC-t.
De miért ekkora sláger a CBD?
A kannabidiol, vagyis CBD a kannabisz egyik fő hatóanyaga. A kutatások szerint hatással van a szervezet ún. endokannabinoid rendszerére, ami elősegíti a belső egyensúlyt, vagyis a homeosztázist.
Amikor ugyanis a testünkben valami felborul, valóságos dominóeffektus indul el: gyulladások keletkezhetnek a szervezetben, felborulhat a hormonegyensúlyunk és még sorolhatnánk. Ráadásul a CBD a fájdalomkezelésben is jeleskedik, főképp az ízületi eredetű szenvedést csökkentheti nagy mértékben.
A THC pedig, vagyis a tetrahidrokannabinol (a kannabisz másik fő hatóanyaga) hatásos lehet a szorongás, pánikbetegség, valamint az álmatlanság leküzdésében is.
Megjegyzés: mivel a THC nagy mennyiségben bódító hatású, ezért a CBD termékek EU-ban és itthon csak 0,2%-ban tartalmazhatnak ilyen vegyületet. Tehát az itthon forgalomba kerülő áruk teljes mértékben legálisak.
A termékek között a legnépszerűbbek a CBD olajok, amit a már említett szuper extrakciós eljárással vonnak ki a kenderből.
A fenntartható kender
Jó hír, hogy a kender többi része is nagyon jól hasznosítható, kvázi az egész növény felhasználható. A kender virágából nyugtató hatású teákat készítenek, a magból kendermagolajat nyernek (ez nem azonos a CBD olajjal), a rostokból pedig fonalat, kötelet illetve papírt is lehet készíteni.
Ráadásul régóta jól ismert a kender talajlazító hatása is, ami jót tesz a szántóföldeknek, ugyanakkor elnyomja a gyomnövényeket is.
Azért nem minden ennyire “zöld”
Eddig persze minden nagyon szép és jó, azonban nem mindegy, hogy a CBD-t előállító és forgalmazó cégek mennyire fenntartható módon oldják meg a csomagolást, illetve a szállítást.
Ugyanis a CBD olajokat üvegcsékbe helyezik, a kapszulákat műanyag dobozokba, nem is beszélve arról, hogy a szállítás jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár.
Persze félreértés ne essék: remek, hogy a legtöbb CBD termék nem tartalmaz GMO-t, növényvédő szereket, sőt sok esetben kihangsúlyozzák, hogy ún. cruelty free áruval van dolgunk – tehát nem tesztelték őket állatokon.
A legjobb tehát az lenne, ha a szállítást és a csomagolást is meg lehetne oldani úgy, hogy adott esetben a kapszulákat és az olajokat is visszaválthatós (visszaküldhetős) üvegbe csomagolják, valamint a csomagolás is újrahasznosított kartondobozba történjen.
Ha ugyanis ezt sikerülne megoldani, akkor a CBD üzletág egy hosszú távon is fenntartható, nagyon is zöld üzletággá fejlődhetne.
(Horvát Tamás/Felvidék.ma)
