A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti „szent három nap”, az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hatkor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét az utolsó vacsora emlékére. A szertartáson a koronavírus-járvány miatt hívek nem vehetnek részt, viszont élőben közvetíti a főegyházmegye Facebook-oldala, az esztergomi városi televízió és a Magyar Katolikus Rádió.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nagycsütörtökön délelőtt a katolikus egyház székesegyházaiban az úgynevezett krizmaszentelési misén a püspökök megszentelik az olajat, amelyet kereszteléskor, bérmáláskor, pap-, illetve templomszenteléskor és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.
A püspök hagyományosan együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.
Idén több székesegyházban zárt körű a krizmaszentelési mise, a papság pedig közvetítésen keresztül vesz részt a szertartáson.
Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a mai világban.
A szertartás része a lábmosás, ezzel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán „a legalantasabb munkát vállalva”, megmosta a tanítványok lábát.
„Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni” – írták, hozzátéve, hogy idén a lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad.
Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér, a pap fehér miseruhát visel, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt.
A Glória bevezető sorai után a templomok csengői és harangjai elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”.
Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi.
„A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat” – tették hozzá.
(MTI/Felvidék.ma)
