Ma már intézményes a párbeszéd az anyaország és a diaszpóra magyarsága között, beleértve a Kárpát-medencei magyarságot is – mondta vasárnap Londonban Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó, aki az Egyesült Királyságban működő magyar közösségek vezetőinek negyedik országos találkozóján tartott előadást, úgy fogalmazott: kijelenthető, hogy az utóbbi tizenöt évben „összegyógyult” a nemzet.
Szili Katalin kiemelte: az Alaptörvény nagyon világosan kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért, elősegíti közösségeik fennmaradását, támogatja őket magyarságuk megőrzésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében.
Kijelentette: ezt azért is hangsúlyozni kell minden lehetséges alkalommal, mivel a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény előtti alkotmány még úgy fogalmazott, hogy Magyarország felelősséget érez a határokon túli magyarokért. „Az, hogy mit érzünk, teljesen szubjektív, a felelősségviselés viszont magában foglalja az áldozatvállalást akár anyagiakban és szellemiekben, vagy a kultúra terén” – hangsúlyozta Szili Katalin.
Kiemelte: ez is jelzi, hogy mára a diaszpórával intézményesített kapcsolatrendszer alakult ki, és Magyarország fontosnak tartja a folyamatos kapcsolattartást a diaszpórában élőkkel.
Szili Katalin vasárnapi londoni előadásában idézte Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős néhai államtitkárát, aki azt vallotta, hogy Magyarország minden magyar közös hazája. A miniszterelnöki főtanácsadó ezzel a gondolattal összefüggésben is hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az utóbbi tizenöt évben sikerült olyan mértékben együvé forrasztani a nemzetet, hogy „reményeink szerint soha többé senki nem tudja majd széttörni, szétmorzsolni”.
Szili Katalin felidézte, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrégiben polgári kezdeményezést terjesztett az Európai Unió elé a nemzeti régiók kohéziós támogatásáról, és ebben az ügyben áprilisban már volt egy meghallgatás Brüsszelben, a következő pedig júliusban esedékes.
Szili Katalin elmondta: a kezdeményezés célja az, hogy az EU különleges régiókként ismerje el a nemzeti régiókat is, és külön támogatást nyújtson számukra, ugyanúgy, ahogy ezt más, különleges – például egyedi földrajzi – adottságaik miatt speciális térségként kezelt uniós régiókkal is teszi a kohéziós alapok felhasználásával.
A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta londoni előadásában, hogy sokan kételkednek a sikerben, mivel az EU „nem nagyon igyekszik” az ilyen jellegű kezdeményezések megvalósításával. Kijelentette ugyanakkor: bízik abban, hogy az Európai Unió ezúttal „megembereli magát”, elismeri az ilyen régiók létét és támogatást nyújt számukra.
Szili Katalin kijelentette: Magyarországnak a Kárpátalján élő magyarságért is ki kell állnia. Hangsúlyozta: tagjelölt országként Ukrajnának kötelezettségei vannak a nemzeti kisebbségekkel szemben, ennek ellenére azonban jogszűkítésekről születtek döntések például az anyanyelvi oktatásban, és nem ismerik el őshonos közösségként a kárpátaljai magyarságot.
MTI/Felvidék.ma
