Csuthy András, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa korábban a Duna Menti Múzeum régészeként dolgozott. Az avar kori lovassírok és temetők kutatására specializálódott, különös tekintettel a késő avar korra. Ismeretterjesztő tevékenységével szeretne elkötelezett régészeket is szerezni a témának, hiszen ahogyan a Felvidék.má-nak kifejtette, ez a kor ma is kínál érdekes kutatási területeket.
Mivel készült a rimaszombati alkalomra, és milyen témákat ismertetett a gyerekekkel?
A Gömör-Kishonti Múzeumba a kedves kollégák meghívására érkeztem, akik felkértek arra, hogy egy ismeretterjesztő előadást tartsak diákcsoportoknak. Az előadás központjában a szlovákiai avar leletek és lelőhelyek álltak, valamint az, amit érdemes tudni erről a korszakról.
Mivel a saját szűkebb szakterületem a lovassírok kutatása, különösen a késő avar korban, erre a témára fektettem a hangsúlyt.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Volt olyan konkrét lelőhely, amivel korábban is foglalkozott?
Igen, régészként sokat foglalkoztam – és foglalkozom ma is – a komáromi Hajógyári temetővel, amelyet Trugly Sándor tárt fel. Ez a lelőhely nemcsak a mi régiónkban, de az egész Kárpát-medencében is jelentős késő avar kori lelőhely, egyfajta perifériális központnak számít a korszakban. Az előadás során próbáltam rövid áttekintést adni a diákoknak, sajnos helyi anyagot nem tudtam bemutatni, mivel ebből a korszakból a szűkebb környéken tudomásom szerint nincsenek avar leletek. Most viszont egy remek kiállítás tekinthető meg itt a múzeumban.
Miben áll A kagán lovasa című kiállításnak a jelentősége?
A kiállítás alapját egy rendkívül jelentős avar kori sírlelet képezi. Egy kivételes harcosról van szó, akit lóval együtt temettek el. A sírban talált lamellás páncél még inkább kiemeli a jelentőségét: ilyen páncélleletek ugyanis nagyon ritkák. Általában csak egy-egy darab kerül elő, ha egyáltalán. Ebben az esetben azonban egy csaknem teljes lamellás páncél volt a sírban, amelyet szerencsére nem raboltak ki.
Ez a Kárpát-medencében az egyik legritkább és legértékesebb típusú lelet.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Jól hallottam, hogy összesen három ilyen páncélt ismerünk a Kárpát-medencében?
Igen, úgy tudom, hogy ez a második ilyen típusú teljes páncél, ami előkerült. Az első a kunszentmártoni ötvössírból származik. Annak már korábban készült is rekonstrukciója. Azóta szerencsére előkerült egy harmadik is, de hangsúlyoznom kell: ezek nem az én kutatási területeim, így mélyebb részletekbe nem szeretnék belemenni.
Az ön szakterülete tehát a késő avar kori lovassírok?
Így van. Én magával a korszakkal foglalkozom, de leginkább a késő avar kor érdekel, különösen a lovassírok vizsgálata. Szlovákiában ez az az időszak, amiből a legtöbb leletanyag áll rendelkezésre. Természetesen követem a korszak más aspektusait is, de vannak nálam avatottabb szakértők is a témában.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Hány kutató foglalkozik ezzel a témával a Felvidéken?
Nem túl sok. Körülbelül három-négy olyan kutató van nálunk, aki részben vagy egészben erre a korszakra specializálódott. Ilyen például Vojtech Budinský-Krička, Jan Eisner, aki közölte a Dévényújfalui temetőt, vagy Anton Točík, Ľudmila Kraskovská, illetve Zlata Čilinská. A legjelentősebb szakmailag aktív kutató ebben a témában Jozef Zábojník, aki a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa. Emellett meg kell említenem Trugly Sándort, aki a Hajógyári temetőt tárta fel – sajnos ő már nincs köztünk.
És önt személyesen mi motiválta, hogy ezzel a területtel foglalkozzon?
Elsősorban Jozef Zábojníknak köszönhetem. Ő volt az, aki az egyetemen engem is tanított, és az előadásai annyira érdekfeszítőek voltak, hogy nemcsak érdeklődést, hanem elköteleződést is ébresztettek bennem.
Emellett az is motiváló volt, hogy az avar korszak kutatása viszonylag mentes a nemzeti szempontoktól, amelyek a későbbi korszakok esetében befolyásolták a kutatási irányokat. Itt a leletanyag vizsgálata az elsődleges tudományos cél.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Milyen mennyiségű leletanyag áll rendelkezésre ebből a korszakból?
A Kárpát-medencében egyes becslések szerint több mint 120 ezer ismert avar sírról beszélhetünk – de ez lehet hogy egy alsó becslés. Ezek közül nem mindegyiket dokumentálták megfelelően, hiszen már több mint száz éve folyik a korszak kutatása.
A legutóbbi összkárpát-medencei topográfiai felmérés 2000 körül készült,
Szlovákiában Jozef Zábojník volt az, aki ezt elvégezte, és ő azóta is gyűjti az adatokat. Utoljára 2009-ben jelent meg lelőhelykataszter a szlovákiai avar kori leletekről.
Korábban Komáromban dolgozott, most viszont már Nyitrán?
Igen, jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében dolgozom, de a kutatási területem nem változott.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Van most aktuális kutatása?
A legutóbbi Szlovákiában feltárt avar kori temetőrész Párkányban került elő. Ez egy 2022-es leletmentés eredménye, amelynek feltárása nagyban köszönhető Luboš Záhorec régész és csapata munkájának. Jelenleg ennek a feldolgozása zajlik.
Bár nem tudjuk pontosan, mekkora lehetett maga a temető, feltételezzük, hogy több tucat sír lehet még a földben.
Remélhetőleg az elkövetkező években tudományos közlésre is sor kerül.
A publikáció tehát a fő cél?
A Tudományos Akadémia számára elsősorban a tudományos kutatások és azok eredményeinek a publikálása a cél. A kiállítások és az ismeretterjesztés is legalább annyira fontos, de ez legtöbbször a múzeumok terepe, s mi szívesen együttműködünk velük, amikor csak lehetőség adódik rá.
Nagyon köszönöm a beszélgetést, és további sok sikert kívánok a kutatásaihoz!
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
