A cseh kormány átvette az EU irányítását, aminek egyáltalán nem örülnek a lisszaboni szerződés hívei. Szlovákia bevezette az eurót.
A XX. század nagy részét közös államban töltő két ország, Csehország és Szlovákia nagy napja jött el 2009. január elsején. Szlovákiában ekkor vezették be hivatalos fizetőeszköznek az eurót, az unió közös pénzét, amihez csak szigorú feltételek mellett lehet csatlakozni. Az első szlovák euró érméket Körmöcbányán verték, az első bankjegyeket viszont Ausztriából kérték. Az átállás nem okozott problémákat, és a rettegett nagy áremelés is elmaradt. Szlovénia után Szlovákia a második volt kommunista ország, amely csatlakozhatott a közös pénzhez. Követője várhatóan még évekig nem lesz, a többi kelet-európai gazdaság nincs ehhez megfelelő állapotban. Legközelebb Dánia vezetheti be az eurót, ha a kormány tervei szerint sikerül a döntést népszavazáson elfogadtatni a lakossággal.
Az euró szlovákiai bevezetése napján volt tíz éves a közös pénz – bár 1999-ben még csak számoltak vele, konkrét fizetőeszközként csak 2001-ben került a pénztárcákba. Nagy ünnepségeket nem tartottak a jubileum alkalmából, a válság miatt ez méltatlan lett volna. Pedig az euró eddig sikeres volt: a közös pénzt használó országok gazdasága 2008-ig erősödött, az eurózóna országai nagyjából betartották a szigorú költségvetési irányelveket, és az európai valuta jól állta a versenyt értékállóságban fő riválisával, az amerikai dollárral szemben.
A 2008-as válság viszont elhozta az első nagy recessziót az euró-övezetben, a tagállamok elkezdtek eladósodni, és terjed az a nézet, hogy 2009 lesz a pénznem első nagy próbája: ha az euróval sikerül túljutni a válságon, akkor lesz csak igazi siker bevezetése.
A félszívű cseh kormányon a világ szeme
A féléves rotáció szerint januárban Csehország vette át az EU soros elnökségét Franciaországtól. Nehéz örökség, mert a francia diplomácia hiperaktív volt, és látványos sikereket ért el. Ráadásul a gazdasági válság menedzselése egy viszonylag kicsi, és nem túl erős ország számára nagy feladat lehet. Az elnökség nem jelenti azt, hogy mindenben a csehek diktálnak: elsősorban külügyekben marad lehetőség a kezdeményezésre, illetve a tanács üléseinek napirendjének összeállításakor számít, hogy ki a soros elnök. Utóbbihoz kapcsolódva sok-sok háttértárgyalásra, informális egyeztetésre van szükség, és itt dől el igazán, hogy egy kormány tisztviselői képesek-e jó elnöknek lenni.
Ha az írek elfogadták volna a lisszaboni szerződést, akkor ez az egész soros elnökség már nem lenne ilyen fontos: a szerződés szerint egy személy lett volna az EU elnöke, és egy másik pedig a külügyi megbízottja.
A cseheknek a válságra adott válaszok előkészítésén kívül is sok feladatuk lett: rögtön januárban kezelniük kellett a gázválságot és a gázai háborút. A cseh kormány tagjainak mindkét esetben szervezkedniük és közvetíteniük kellett. Mindez jól jelzi, hogy a soros elnökséget betöltő országoknak jól fel kell készülniük, mert ha beüt egy nemzetközi botrány, akkor a minisztereknek és egy csomó háttérembernek nem lesz idejük a hazai ügyekre.
A cseh elnökségtől nem csak azért tartottak Európában, mert egy kevésbé befolyásos állam vette át az irányítást. A cseh politikusok hírhedten eurószkeptikusok. Miközben a francia elnök az elmúlt félévben mindent megtett, hogy a lisszaboni szerződést megmentse, addig Mirek Topolánek cseh miniszterelnök ezekkel a szavakkal vette át az elnökséget az Európai Parlamentben: „Meg kell reformálni az Európai Unió működését és az intézményeket, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy a lisszaboni szerződés ezt lehetővé teszi, de egy nehéz munka árán megszületett kompromisszumról van szó, amit a tárgyalásokon már megszavaztam, ezért támogatni fogom.” Ehhez azt is hozzátette, hogy abszurdnak tartja, hogy a szerződésen már nem lehet vitatkozni, és szerinte Csehországban egy népszavazáson elvérezne a szerződés.
Mirek Topolánek
A cseh államfő, az EU-t rendszeresen kritizáló Vaclav Klaus még keményebb volt: egyrészt nem ment el a cseh elnökséget ünneplő újévi fogadásra. Másrészt azt nyilatkozta, hogy a cseh elnökség fő előnye, hogy a bizottság elnöke többet jár majd Prágába, és lesz alkalma Klausnak meggyőzni őt, hogy a lisszaboni szerződést el kell vetni.
A cseh vonakodás miatt ebben a félévben lassulhat a szerződés ügye, hiába sikerült rávenni az ír kormányt, hogy írjon ki az idén újra népszavazást. A cseh parlament február 3-án elhalasztotta a szavazást a szerződésről. Intő jel, hogy David Cameron, a brit toryk elnöke azt mondta, ha megnyeri idén a választásokat, akkor Nagy-Britanniában is népszavazás lesz a szerződésről. Németországban is elakadt az ügy, mert az alkotmánybíróság két kifogást is vizsgál. A lengyel elnök pedig továbbra is azt mondja, hogy addig nem írja alá a szerződést, amíg azt az írek el nem fogadják.
Mindezek a hírek együtt már árnyalják a nagy decemberi optimizmust, amikor úgy tűnt, hogy az EU működését egyszerűsítő, illetve a tagállamok mozgásterét szűkítő egyezményt jó eséllyel meg lehet menteni.
Magyari Péter, Index
