A városalapítás évfordulóján tartott ünnepségen az érsekújvári ferences közösség Polgármesteri díjban részesült, a városért és az ifjúságért végzett szolgálatuk elismeréseképpen.
P. Gábriel házfőnök köszönő válaszában hangsúlyozta, hogy az elismerés a 400 éves ittlét alatt szolgált minden ferencesnek és a hozzájuk kötődő közösségnek szól.
Széchényi György esztergomi érsek 1691. október 29-én kelt oklevele adományozott Érsekújvárnak városi jogokat. Emlékét a Fő téren szobor, a kolostoron emléktábla őrzi. A Nyitra-folyó jobb partján elterülő városba 1626-ban érkeztek az első ferencesek, templomukat Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek szentelte fel 1631. május 24-én.
A ferences közösség meghatározó szerepet játszott a város és a környék életében, melynek ma is tanújele a Porciunkula búcsúra érkező zarándokok nagy száma.
A Rákóczi-szabadságharc alatt többször megfordult a kolostor falai között Bercsényi Miklós, erre tábla emlékezteti az arra járót.
Kolostorunknak neves könyvtára volt, több jeles magyar nyelvemlékkel, mint az Érsekújvári kódex, a Czech kódex, a Thewrewk kódex, valamint a Piry hártya. Ez utóbbit megtalálójáról, a tudós könyvtáros Piry Cirjék ferencesről nevezték el. Az ő munkája az Érsekújvári napló, mely a város 1848-49-es eseményeiről tudósít, fontos kordokumentum.
A ferencesek vezetésével indult el 1842-ben az algimnázium, mely ma is működik, a nemrég önállósult magyar tagozat Pázmány Péter Gimnázium néven.
A barátoknak 1950-ben el kellett hagyniuk a várost, 1990-ben térhettek vissza. A II. világháború bombázásai, a kitelepítések, valamint a betelepítések nyomán a város nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott. A város katolikus templomaiban a szertartások mindkét nyelven folynak. Mivel a ferences közösségnek 2001 óta nincs magyar tagja, a szolgálatban a magyarországi Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány nyújt testvéri segítséget.
Felvidék Ma, Kovalcsik Cirill OFM
