A kitelepítettekre és Apponyi Albertre emlékezett Potápi Árpád János július 23-án Félben és Éberhardon a nemzeti összetartozás éve alkalmából. A Felvidék több településéről telepítettek ki magyarokat Bonyhádra és környékére. Ennek emlékére két évvel ezelőtt Fél község polgármestere, Pomichal István Potápi Árpád Jánost felkérte egy beszéd megtartására, ám akkor a találkozó nem valósult meg, most azonban a nemzetpolitikai államtitkár tiszteletét tette Félben és Éberhardon is.
Félben a kitelepítettekre emlékezett Potápi Árpád János. A Pozsony megyéhez tartozó felső-csallóközi településről több tucat családot telepítettek ki a második világháború után. Éberhard magyarsága ugyanerre a sorsra jutott. A régióba a főváros közelsége miatt az egész ország területéről érkeznek a jobb megélhetés reményében, ami a magyarság arányának drasztikus visszaesését eredményezi. Ugyan ez a legfejlettebb gazdasággal rendelkező régió, de a magyarság szempontjából az intézményi rendszerünk ellehetetlenül, megszűnnek a magyar oktatási intézmények, s ezekre a problémákra kell megoldást találni.
Az államtitkár szerint meg kell erősíteni a magyar érdekeket ezekben a régiókban is. Meg kell erősíteni az alapiskolákat, magyar iskolaközpontokat kellene létrehozni, melyek az óvodát és a középiskolát, de akár a bölcsődét is magukba foglalják.
Ha kell, iskolabuszokat kell működtetni a magyar iskolák érdekében. Félben a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően fejlődhetett a magyar óvoda.
Apponyi kiállt a magyarság mellett
Ahogy Potápi Árpád János kérdésünkre elmondta: a Magyar Országgyűlés a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította, ezzel párhuzamosan a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Állampolgársága a Magyar Állandó Értekezletnek javasolta, hogy a tematikus év programjai is ehhez igazodjanak. Amikor ez a döntés megszületett, még senki nem tudta, hogy a járvány mindent felülír.
„Az elmúlt 10 év sikeres nemzetpolitikája bizonyítja azt, hogy a magyar közösségek, magyar nemzetrészek minden nehézség ellenére összefogtak, a kapcsolatok élénken élnek, így reméljük, ha a járványhelyzeten túl leszünk, akkor folytatni tudjuk normális módon azt az életet, ami a világot és a Kárpát-medencét is jellemezte” – fogalmazott.
Hozzátette: „Azért jöttem ma Éberhardra és Félbe, mert az én városom környékére, Dél-Dunántúlra is sok felvidéki magyart telepítettek ki 1946 után. A mi környékünkre elsősorban 1948-49-ben kerültek felvidékiek ezekről a településekről is. Minden évben megemlékezünk erről a kitelepítettek napján, április 12-én, Bonyhádon pedig pünkösdhétfőn. Úgy gondoltam, nemcsak a kitelepítettekre kell emlékezni az idén, ebben a kápolnában, hanem Apponyi Albertra is.”
Potápi Árpád János megkoszorúzza Apponyi Albert sírját (Fotó: Neszméri Tünde)
Az államtitkár szerint Apponyi Albert mindig kiállt a magyarság mellett, kiállt az ország területi egysége mellett. Potápi Árpád János úgy véli, minden magyarnak meg kell emlékeznie Apponyi Albertről a nemzeti összetartozás évében, aki közismert védőbeszédével meghökkentette a nagyhatalmakat, s bár eredményt sajnos nem ért el, de élete végéig képviselte a magyarokat. Mikor a bécsi döntésnek köszönhetően Éberhard visszakerült Magyarországhoz, végső akaratának megfelelően 1943-ban a családi kápolnában helyezték ők örök nyugalomra.
Meg kell találni a magyar választókat
Potápi Árpád János szerint meg kell találni azt a lehetőséget, amivel újra meg lehet szólítani a magyar választókat.
Az államtitkár szerint úgy kell elérni a választókat, hogy valóban érezzék, hogy az a politikai erő őket képviseli.
Bár az utolsó választás vesztes volt, vannak kedvező fejlemények. A következő hónapok feladata lesz az építkezés és a közös politika.
Egy régióban vagyunk, ez a hazánk
A Felvidék.ma kérdésére, hogy mit üzen a Felvidéknek a nemzeti összetartozás éve kapcsán, Potápi Árpád János kifejtette: „A Felvidék annyi történelmi magyar emlékkel bír, hogy nem nekünk kell üzennünk, hanem nekik nekünk. Guyon Richárdtól kezdve, Jókai Móron keresztül, akár Apponyi Albertig – folytathatnám a sort – oly sok személyiséget adott a régió, aki példa lehet. De elég, ha azt mondom: Pozsony volt a Magyar Királyság fővárosa 1541 és 1848 között, azt gondolom, mi itt nem turisták vagyunk, Kárpát-medencei magyarok, hanem saját hazánkról beszélhetünk, mint ahogy a szlovákok is a többi régióban, hiszen egy régiónak vagyunk a polgárai.”
Czimbalmosné Molnár Éva, Potápi Árpád János és Pomichal István (Fotó: Neszméri Tünde)
Pomichal István, Fél polgármestere kérdésünkre elmondta: a találkozón elsősorban a kitelepítettekre emlékeztek, hiszen a két évvel ezelőttre tervezett találkozó nem valósulhatott meg, akkor készült egy film is a kitelepítésekről, idén pünkösdkor pedig a féliek látogattak Bonyhádra, s hívták meg ismét az államtitkárt Félbe. Éberhardon Janík Jenő polgármesterrel és Valacsai Edit alpolgármesterrel tárgyaltak. Megtekintették az Apponyi-kastélyt, szóba került annak felújítása, amit Pozsony megye évek óta tervez. A kastély egy részét a megyei, másik részét a helyi önkormányzat használná, a park felújítása szintén nagyon fontos feladat lenne – tudtuk meg Valacsai Edittől. Potápi Árpád János, Czimbalmosné Molnár Éva és a két község polgármestere Apponyi Albert sírjánál is emlékezett, tiszteletük jeléül megkoszorúzták Apponyi Albert kápolnában található sírját.
Éberhardról az államtitkár Pozsonyba utazott, ahol Filip Mónikával, az oktatásügyi minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket.
Duray Miklós köszöntése (Fotó: Sztarovics Tibor)
A tárgyalás után Potápi Árpád János Duray Miklóst köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából. Duray Miklós ez alkalomból megkapta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét is.
https://felvidek.ma/2020/07/ader-janos-es-orban-viktor-is-koszontotte-duray-miklost-75-szuletesnapja-alkalmabol/
