Boldog II. János Pál pápa 2002-ben kezdeményezte, hogy Jézus Szentséges Szívének ünnepén az egyház világszerte imádkozzon a papok megszentelődéséért.
1856. augusztus 25-én Boldog IX. Piusz pápa felvette a liturgikus naptárba Jézus Szívének ünnepét, melyet minden évben az Úrnapját – a Krisztus Teste és Vére főünnepet – követő nyolcad utáni pénteken ünnepli az egyház. Az idei évben június 24-én van Jézus Szentséges Szívének főünnepe.
Jézus szívének tisztelete dogmatikailag a Szentíráson alapul: Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Magát az Istenembert ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte.
Jézus szíve Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja az, hogy Jézus egész embersége, így szíve is az Isteni Személy kifejezője. A Szentírásban a szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, nem lélektani, hanem egész-emberi fogalom, ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot.
Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezte a szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.
A középkorban már kimutatható bizonyos körökben, különösen a 13–14. század német misztikusainál a Jézus Szíve-tisztelet. Ezt követően a 16. században főként a jezsuiták és a karthauziak terjesztették a tiszteletet, aminek teljes kibontakozása a 17. században élt Alacoque Szent Margit (1647–1690) francia misztikus látomásaihoz kapcsolódik, melyek során Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, valamint gyónást és áldozást kért a hónap első péntekén.
Alacoque Szent Margit látomásai nyomán a következő ábrázolást adta: megnyitott, lángoló szív, melyből kereszt nő ki a szeretetből vállalt halál jelképeként.
Egy másik népszerű ábrázolás pedig Szent Fausztina nővér (polgári nevén Helena Kowalska katolikus apáca, 1905–1938) látomásaiból született: az Irgalmas Jézus képén fénysugarakként árad az irgalmasság és a szeretet Jézus szívéből.
A Szent Szív ikonográfiájának első jelentős hazai barokk emléke a tihanyi bencés templom oltára (1750), továbbá a jezsuiták vízivárosi templomának képe (1765). A márianosztrai hajdani pálos templom oltárképén Jézus hatalmas szívéből kereszt nő ki, jelképezvén a szeretetből vállalt halált.
Mindenkit hűséges imára buzdítanak mindennap, de különösen Jézus Szíve ünnepén a papságért. Egyesüljünk imádságban, szentmisében és szentségimádásban az egész világon, fohászkodjunk szent életű lelkipásztorokért. Így válhat 2022. június 24-e még nagyobb, világméretű ünneppé, Jézus Krisztus papságának ünneplésévé – áll a felhívás a katolikus hírportálokon.
(Forrás: Magyar Kurír, Berényi Kornélia/Felvidék.ma)