Húshagyókedd- a farsangi időszak vége

Húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó, hamvazószerda előtti nap. A keresztény egyházi év mozgó ünnepe, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Maga az ünnep neve is utal a böjt kezdetére, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani.
A farsang utolsó napja. A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. Így a nagyszabású fesztiválok és karneváli felvonulások időszaka.
Húshagyókeddet követő nap: hamvazószerda, a 40 napos böjt kezdete. A hús elhagyása a földtámadásig, húsvétig tart, ami a hús vételének a napja.
Számos népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát, és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Az ilyenkor tartott mulatságokban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Régen idetartozott a legény és leányavatás kemény próbája is, a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való megüttögetése is szokásos.  
A gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsangfarkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél elhantolása is.

PP, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37377,31882,43636″}