Húsvétvasárnap a föltámadás vasárnapja, a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén 10 óra 30 perctől ünnepi szentmisét közvetítenek a Pátria rádióban a galántai Szent István király plébániatemplomból.
A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után, harmadnapon, vasárnap feltámadt.
Jézus Krisztus a kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A liturgikus év legnagyobb ünnepe. Vasárnap délelőtt tartáj meg a szentmiséket. Az ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és a dicsőség. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát.
„Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!” Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból.” (János 20, 1-9)
A húsvétvasárnapi misében az ünnepi szekvencia kötelező. A húsvéti szent háromnap tagjaként szoros vonatkozásban van a húsvéti vigíliával. Krisztus feltámadásával végett ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás időszaka. Erre utal a magyar elnevezés is
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
Húsvétvasárnaphoz számtalan néphagyomány is kapcsolódik. Ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjék a feje. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták.
PP, Felvidék.ma
A nagyobb felvidéki városok templomi alkalmainak időpontjait ITT>>> tekinthetik meg.
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
{iarelatednews articleid=”45286,45278,45251″}
