Marcelházán a Csemadok szervezésében megalakult a Fürge ujjak kézimunkakör. A 30–40 fős csapat minden pénteken találkozik. Minden alkalommal más-más foglalkozást lehet művelni. Legutóbb kiállítást is rendeztek. A tárlatot id. Keszeg Béla, a Csemadok helyi szervezetének elnöke nyitotta meg.
Van papírfonás, minden alkalommal horgolás, kötés, szabás, varrás, most a húsvéti díszek készítése, a tojásfestés lesz a program. Mindenki részt vehet, alapanyagot a Csemadok és az egyének biztosítják. Ha valaki nem tudja elhelyezni a gyermekeit, elhozhatja őket, velük a végzős diákok foglalkoznak. Amíg a felnőttek dolgoznak, addig a gyerekek játszanak, kifestőznek, rajzolnak, festenek, kézimunkáznak, mikor mihez van kedvük. A kör tagjai az elkészített tárgyakat saját örömükre, valamint kiállításokra, és eladásra is készítik.
A Csemadok helyi szervezete mellett működő Ügyes kezek kézművesklub húsvét alkalmából árusítással egybekötött kiállítást szervezett a kultúrházban.
A megnyitón id. Keszeg Béla, a Csemadok helyi szervezetének elnöke az alábbi gondolatokat mondta el:
„Kedves meghívott Vendégek, Érdeklődők és Alkotók! Minden kiállításnak üzenete van. Ennek a csoportos kiállításnak is többféle üzenetet is tulajdonítok: egyrészt azt üzeni, hogy kitartóan és folyamatosan igényeljük. Nemcsak fellángolásszerűen egy-egy alkalomra szól, hanem bízom benne, hogy hagyománnyá válik.
Másrészt azt üzeni, hogy a köztünk élő amatőr alkotók szívesen mutatják be alkotásaikat szűkebb környezetüknek, Marcelháza polgárainak. Miután a művészet önkifejezés, önmegvalósítás, így a kiállításnak az is üzenete, hogy egyre több amatőr képző- és iparművész mutatja meg önmagát vagy önmagából egy-egy nagyon fontos részt: a látásmódját, ízlését, színvilágát, érzelmi életét, gondolkodását.
Felidézve jelen kiállításunk történetét és megjelenítését, úgy gondolom, hogy van még egy mindennél fontosabb dolog: az összetartó, összekovácsoló erő.
A kiállítás kohéziós erejét ez a 25 főből álló, önkifejezésre, önmegvalósításra alkalmas közösség teremti meg, s számomra a kohéziót kiváltó erő üzenete a legfontosabb.
Név szerint : Bitter Szilvia, Bakulár Mónika, Krampotyák Mónika, Jóba Melinda, Markac Irén, Czibor Patrícia, Takács Viktória,Viderman Szofi, Vörös Éva, Kelkó Erzsébet, Andruskó Mária, Nano Nimród, Zsidek Éva, Senkár Zsuzsanna, Jenei Gizella, Kelkó Anita,Varga Ildikó, Duna Éva, Ármai Rózsa, Zsidek Viktória, Hallman Erzsébet, Bakulár Mária,Czékus Irén, Fürstenceller Mária alkotásai közösségi erő szempontjainak a hangsúlyozására összpontosul.
Ha ennyi alkotó érzi fontosnak ügyeink szolgálatát, ha az itt bemutatkozó – minden korosztályhoz sorolható – amatőr művész érzi szívügyének a közösség szolgálatát, akkor helyes úton járunk.
Köszönöm a szorgos asszonyi kezeknek, hogy őrzik a díszítőművészet csodálatos motívumait. Én e helyütt is köszönöm az alkotóknak és szervezőknek az elkötelezett munkát. Kívánom, hogy kísérje életüket siker, megbecsülés és szeretet. A mai tárlatra gyönyörködni, örömködni jöttünk.
Meggyőződésem, hogy akik ezt a kiállítást megtekintik, nem csak egy esztétikai élménnyel lesznek gazdagabbak, de kedvet is kapnak a kézimunkához” – fejezte be megnyitó beszédét a Csemadok elnöke.
A Fürge ujjak kézimunkakör első kiállításának alkotói megmutatták a közönségnek, hogy mennyi ügyesség, kitartás, tudás lakozik a fejekben és a kezekben. A húsvéti ünneppel kapcsolatban a kézimunka szinte minden „ága” jelen volt a tárlaton.
A kiállítás egy igazi kincsestár. Régi és mai kultúránk része. Aztán rájöttem, hogy mi minden más is rejlik bennük. Nekem mindig élményt ad, amikor az emberi kéz alkotásait szemlélhetem, csodálhatom. Az ősi formák, minták, színek, régi motívumok, a modernebbekkel találkoznak és öröklődnek tovább. De bennük tovább él az a tudás, türelem, munka, ízlésvilág is, melyet déd- és nagyanyáiktól, anyáiktól tanultak. És talán ezek a legfontosabb dolgok, mert minden darabban benne van az a gond, odafigyelés, törődés és idő, melyekből ma oly kevés jut nekünk.
Ezért értékesek ezek a munkák, és jó, hogy mostanában újjáéledni látszik a kézimunka iránti érdeklődés. Ezért is illeti tisztelet és köszönet azokat az embereket, akik itt Marcelházán életre hívták és működtetik töretlen lelkesedéssel a kézimunkakört, ahol jó hangulat, közösség és érték teremtődik.
Gratulálok a vásárral egybekötött kiállítás szervezőinek és kívánom, hogy minél több alkalommal gyűljenek össze, tanítgatva a fiatalokat a szépre!
Miriák Ferenc, Felvidék.ma