Bonnban ma ér véget az Európai Néppárt kongresszusa. Az MKP és az RMDSZ javaslatára ma határozatot is elfogadtak. A szinte egyhangúlag megszavazott dokumentum hivatkozási alapként is szolgálhat a jövőben a kisebbségi jogokra vonatkozóan.
Az Európai Néppárt kongresszusán határozati javaslatot a tagpártok terjeszthetnek be. Bauer Edit, európai parlamenti képviselő az MKP és az RMDSZ közös kezdeményezését az együttműködés jó példájának nevezte. A rezolúció aktualitása is vitathatatlan, mert az hangsúlyozza, hogy a kisebbségekhez tartozóknak joguk van saját nyelvüket használni, anyanyelvükön tanulni, művelődni. A kisebbségi nyelvek és kultúrák éppen úgy részét képezik az európai kulturális örökségnek, mint a többségi nyelvek és kultúrák. Nincs különbség kis és nagy nemzetek, illetve a többség és kisebbség nyelve és kultúrája között. Bauer Edit hírportálunknak elmondta, ezekben az érzékeny kérdésekben az Európai Néppárt elkötelezettségét fejezi ki a dokumentum , hiszen kimondja – szükséges, hogy a kisebbségeket hatékonyan vonják be az őket érintő ügyek intézésébe, egyáltalán a demokrácia folyamatába. A határozat fontos és előremutató, annál is inkább, mert először fordul elő, hogy az Európai Néppárt ilyen határozottan hallatja a hangját a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan. Ez egyértelműen jó üzenet, mert a kisebbségek jogállása mellett teszi le a voksát. – fogalmazott Bauer Edit.
A határozat megfogalmazza azt az igényt is, hogy a kisebbségek jogaival Európai Bizottsági szinten foglalkozzon az unió. A javaslattevők úgy vélik, az emberi jogokért felelős biztos portfólióját kell úgy kibővíteni, hogy feladatai között a kisebbségi jogok is hangsúlyosan megjelenjenek. Bauer Edit jó esélyt lát arra, hogy ebben a kezdeményezésben is pozitív döntés születik
Magyar érdekérvényesítés az Európai Néppártban
Szájer József szerint az EP-ban a magyar képviselők úgy működnek együtt, mintha Trianon meg sem történt volna. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője hírportálunknak nyilatkozva erőteljesnek és hatékonynak nevezte a magyar érdekérvényesítést a néppárton és a parlamenten belül is. Tegyük hozzá, minden határon túli magyar párt az Európai Néppárt tagja, az MKP és az RMDSZ után most már a vajdasági magyar képviselet is a konzervatív erőket tömörítő politikai család tagjává vált. Az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, a néppárt politikai klubjában tehát folyamatosak a konzultációk és az egyeztetések a magyarokat érintő ügyekben. Ennek egyik ékes példája az az összefogás, amely a szlovák nyelvtörvény ügyében történt. Az Európai Unió eddig nem igazán akart foglalkozni a kisebbségi ügyekkel, hiszen arra, mint állandó konfliktusforrásra tekint, arról nem is szólva, hogy a legtöbb nyugati országban is gondok vannak e téren. Szájer József szerint azért is fontos, hogy most az unió, ha óvatosan is, de megtette az első lépéseket. Az új szerződéssel pedig a kisebbségi jogok védelmének új eszközei és lehetőségei nyílnak meg. Szájer egyébként úgy véli, jelen pillanatban ez a legtöbb, ami elérhető volt, erre azonban cselekvési programot lehet építeni. Fontos eredmény az is, hogy az unió már érti, nem lehet kettős mércét alkalmazni az egyes országokra vonatkozóan. Ha az egyik ország miatt felemeli a hangját, akkor ezt a másik érdekében is meg kell tennie. Az erőteljes néppárti támogatásának is köszönhetően került napirendre az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvény. Szájer Józsefnek meggyőződése, a parlament ebben az ügyben lényegesen többet tett, mint a legtöbb intézmény, és itt nemcsak az EP vitára kell gondolni, hanem Jerzy Buzek elnök fellépésére is, pozsonyi és budapesti tárgyalására, arra, hogy határozottan állást foglalt az ügyben. Ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt – véli a Fidesz képviselője, megjegyezve azonban azt is, hogy magyar nyomásra is sikerült európai üggyé emelni a jogszabályról szóló vitát. Bár a bonni kongresszus – érthető módon – hivatalosan nem foglalt állást az Európai Szocialista Párt döntésével kapcsolatban, vagyis hogy a Smer teljes jogú tagja lett a pártnak, de azért a tanácskozás hivatalos részén kívül sok szó esik erről. Szájer József is úgy véli, minden párt maga dönti el, hogy kit vesz fel köreibe, ugyanakkor rá kell ébreszteni az európai közvéleményt, hogy milyen álságos, hazug politikáról van itt szó. Mert miközben a szocialisták rendre kiállnak a szabadságjogok és az emberi jogok mellett, aközben köreikbe engednek olyan pártot, amely a szélsőséggel kötött szövetséget. Tehát szavak szintjén küzdenek a szélsőség ellen, de amikor szavazásra kerül sor, harcos hevületük alábbhagy – fogalmazta meg véleményét hírportálunknak Szájer József.
Az Európai Néppárt újraválasztotta elnökét
Ismét Wilfried Martens lett az Európai Néppárt elnöke. A belga politikust rivális nélkül, szinte egyhangúlag választották újra. Martens 1990 óta megszakítás nélkül tölti be az elnöki posztot, sem most, sem a korábbi, 2007-ben Rómában tartott tisztújító kongresszuson nem akadt kihívója.
Az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő néppárt kongresszusa amolyan diplomáciai nagyüzemhez is hasonlítható, hiszen 13 uniós tagország állam- és kormányfője, és 6 nem uniós tagállam miniszterelnöke van jelen. Angela Merkel német kancellár házigazdaként üdvözölhette az európai konzervatív politika képviselőit. Az államfők és kormányfők mellett a tanácskozáson jelen van az Európai Unió két hete megválasztott elnöke, Herman Van Rompuy, José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke, és Jerzy Buzek, az Európai Parlament vezetője.
A tanácskozás egyik témája, a húsz éve a kelet- és közép-európai országokban végbemenő rendszerváltás, a békés átmenet, a berlini fal és a vasfüggöny leomlása. Ebből a szempontból akár szimbolikusnak is tekinthető a kongresszus helyszíne, az egykori bonni törvényhozás épülete, ahol sok, a német és az európai egyesülés szempontjából kulcsfontosságú döntés született. Az egykori Bundestag épülete ma kongresszusi központ.
Az átalakulásról azonban nemcsak a múlt kapcsán esett szó a tanácskozáson. Átalakulóban vannak az unió intézményrendszerei is. Ebben kulcsszerepe van a december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződésnek, így a néppárti küldöttek az új helyzetből adódó feladatokat is értékelték. Az unió jövőjéről folytatott vitában azonban nem lehet megkerülni a gazdasági válság kérdését sem. A tervek szerint a küldöttek egy válságkezelő programot is jóváhagynak, amely azokat a lépéseket összegzi, amelyek a konzervatív erők szerint a legszükségesebbek a krízis kezelésekor.
Tisztújító kongresszusról lévén szó, nemcsak az elnökről, de az alelnökökről és a párt egyéb választott tisztségviselőiről is döntenek a küldöttek. A 10 alelnöki posztra 15 politikust jelöltek, köztük Ján Fígeľt, a KDH elnökét és Orbán Viktort is. A Fidesz elnöke jelenleg is alelnöke a néppártnak. Mindkét politikust esélyesnek tartják a posztra.
Az Európai Néppártnak 39 országból 74 kereszténydemokrata illetve konzervatív párt a tagja. Az Európai Tanácsban a néppárt 13 tagállam vezetőjével van jelen, a 754 fős Európai Parlamentben pedig 265 képviselőjével a legnagyobb frakciót jegyzi. Szlovákiából az MKP, az SDKÚ-DS és a KDH a tagja az európai tömörülésnek. Mindhárom párt elnöki szinten képviselteti magát a bonni kongresszuson.
Felvidék Ma, mj
