Milyen vallásúnak és nemzetiségűnek valljuk magunkat a népszámláláskor? címmel jelent meg beszélgetés Fazekas László református püspökkel a Kálvinista Szemle 2011/3-as számában.
Új feladatok és célkitűzések várnak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra ebben az évben is. A nagy kihívások közé tartozik többek között a gyülekezeti szolgálat hatékonyabbá tétele, az egyházi szertartásokról szóló törvénytervezet megvitatása, az iskolák anyagi helyzetének a javítása, de a májusban esedékes népszámlálás is, amely fontos mérföldkövet jelenthet a szlovákiai reformátusság élete felmérése szempontjából. Mindezekről a dolgokról Fazekas László püspököt kérdeztük.
– Milyen várakozással tekint az egyház az idei évre? Mik azok a legfontosabb feladatok, amelyeket meg szeretnének valósítani?
– Elsődleges dolgunk, hogy folytassuk a munkát a misszió, a diakónia és a törvényalkotás terén. Szeretnénk egységesebbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a gyülekezeti szolgálatot, szeretnénk jobban odafigyelni egymásra. Folyamatban van a lelkészi díjlevél kidolgozása, amely segíthet a gyülekezetek és a lelkipásztorok közötti viszony harmonikusabbá tételében. A törvényalkotásnak megvannak a gyülekezeti vetületei, amelyek mindenképpen megmutatkoznak majd.
Célunk stabilizálni iskoláink és intézményeink anyagi hátterét és támogatottságát. Alakulóban van a médiatanács, amely nagyban elősegíti majd a gyorsabb hírközlést a világhálón, a rádióban és a nyomtatott sajtóban. Folytatjuk a lelkipásztorok továbbképzését, és egyre komolyabb beszédtéma a kreditrendszer kialakítása. Hosszú távú terveink közt szerepel egy kerekasztal-beszélgetés a partneregyházak és segélyszervezetek képviselőivel, amelynek szervezését már idén el kell kezdeni – ez hozzájárul a külföldi testvéregyházakkal való kapcsolataink erősítéséhez.
Megfelelő módon szeretnénk bekapcsolódni a Magyar Reformátusok VI. Világtalálkozójába, amit a Generális Konvent az idei évre tervezett s rendhagyó módon kerül megszervezésre. Ugyanígy megfelelő képviselettel szeretnénk részt venni Drezdában a 33. Evangélikus Egyházi Napokon, melynek keretében nyolcadik alkalommal kerül megszervezésre a Keresztyének Találkozója; ami főként a kelet-közép-európai egyházaknak a találkozója (ezt először 1991-ben a németországi Görlitzben rendezték meg).
– Mit várhatunk a népszámlálástól? Több reformátussal számolhatunk vagy inkább csökkenés várható, amint a népszaporulat is egyre csökken?
– A népszámlálás egyházunkra és népünkre nézve fontos, és ezt mindenhol hangsúlyozni kell. Egyházunk szolgálata társadalmunk és magyar népünk számára is vitathatatlanul nagy jelentőséggel bír. Gyülekezeti közösségeink, iskoláink, az ifjúság körében végzett munkánk, szeretetszolgálatunk által igyekszünk közvetíteni azokat az értékeket, amelyek egy nemes, Istentől áldott életnek a mutatói. Ezért nem mindegy, hogy egyházunk milyen súllyal lesz jelen a társadalomban. A népszámlálás alkalmával épp az anyanyelvhez, a nemzetiséghez és az egyházunkhoz való tartozás kinyilvánítása segíthet abban, hogy még intenzívebben és hatékonyabban tudjuk végezni szolgálatunkat. Egyházunk bekapcsolódik a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által elindított kampányba, de emellett szórólapot is készülünk kiadni, cikkeket megjelentetni. A pesszimista hangok ellenére azt gondolom, hogy aki tisztában van azzal, hogy mit jelent a népszámlálás és milyen következményei vannak nemzeti és vallási kisebbségünk életére, az nem mehet el mellette közömbösen, ha- nem felvállalja hitét és anyanyelvét. Remélem, hogy ezt gyökerei-re és utódaira való tekintettel mindenki megteszi.
– Hogyan készül a református egyháza reformáció 500. évfordulójának megünneplésére?
– A 2009-es év kimondottan Kálvin-emlékév volt, bár a Kálvin-emlékévek 2014-ig, Kálvin halálának 450. évfordulójáig tartanak. Ezért egyházunkban ezekben az esztendőkben a reformáción van a hangsúly, amelynek meg kell találni a jelenkori vetületeit. Erre kapcsolódik rá a 2017-es év. Kis egyház vagyunk, ezért nézetem szerint inkább a helyi, gyülekezeti, egyházmegyei programokra kell összpontosítani, amelyeknek egyben missziói jellegük van. Egyetemes Egyházunk tekintetében kapcsolódni szeretnénk az európai rendezvényekhez. Ehhez az első lépést már megtettük azzal, hogy részt veszünk a Gustav-Adolf-Werk adománygyűjtési kezdeményezésében, amely a wittenbergi vártemplom felújítási költségeihez járul hozzá.
– Melyek az SZRKE távlati tervei erre az évtizedre?
– Nehéz ilyen tervet készíteni, körülöttünk egyetlen egyháznak sincs ilyen terve. Ez talán amiatt is van így, mivel a társadalom élete nem mondható stabilnak, ezért amit az ember hosszú távon eltervez, azon rövid időn belül változtatnia kell. A Zsinati Elnökség foglalkozik ezzel a kérdéssel, de most részletekbe nem szeretnék bocsátkozni; kidolgozása mindenképpen közösségi feladat. Annyi viszont elmondható, hogy minden egyház és minden keresztyén Jézustól vett programja az evangélium hirdetése és a tanítvánnyá tétel. Ezt szem előtt tartva nem csak egy évtizedre van programunk.
Felvidék Ma
