Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerdán Varsóban leleplezte gróf Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjének, későbbi vértanújának mellszobrát. Az eseményen jelen volt Bogdan Borusewicz, a szenátus elnöke is.
Az Országgyűlés elnöke egynapos varsói munkalátogatása keretében megbeszélést folytatott Grzegorz Schetynával, a szejm elnökével, akivel áttekintették a magyar EU-elnökség eredményeit és azokat az ügyeket – a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása, a román-bolgár schengeni csatlakozás kérdése, a keleti partnerség programjának napirenden tartása -, amelyek áthagyományozódnak a második félévi lengyel EU-elnökségre, továbbá a közös európai biztonsági és külpolitika parlamenti ellenőrzésének kérdését.
Kövér Lászlót ezután Bogdan Borusewicz szenátusi elnök fogadta, akivel szintén főként az EU-elnökségről, továbbá egyebek között a litvániai lengyel kisebbség helyzetéről tárgyalt.
A varsói magyar nagykövetségen rendezett ünnepség keretében Kövér László a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét nyújtotta át Engelmayer Ákosnak, a rendszerváltás utáni első varsói magyar nagykövetnek a két nép barátsága és kapcsolatai érdekében végzett kimagasló tevékenységéért. Az anyai ágon lengyel arisztokrata származású Esterházy János bronz mellszobrát, Blaskó János szobrászművész alkotását a varsói Ursynów kerületben lévő Gielniowói Boldog László-templom mellett állították fel. A szobor az Országgyűlés elnökének adománya, a talapzat az ursynówi önkormányzat támogatásával készült, a templom falán elhelyezett, Esterházy János életének, tevékenységének lengyel vonatkozásait bemutató kétnyelvű emléktábla költségeit pedig Jan Ciechanowski államtitkár, a Lengyel Veteránok és Meghurcoltak Ügyeivel Foglalkozó Hivatal vezetője vállalta. A szobor talapzatára Esterházy neve alatt a politikus egyik mondatát – „A mi jelünk a kereszt” – vésték fel magyar és lengyel nyelven.
A szoboravató ünnepségen szép számmal megjelent közönség soraiban parlamenti és önkormányzati képviselők, szenátorok, egyházi személyiségek mellett ott ültek Esterházy Varsóban élő leszármazottai is. Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában a Polonia Restituta lengyel posztumusz kitüntetést adományozták.
Piotr Guzial, Ursynów polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy az Esterházy-szobor leleplezése az EU-elnökség átadása előtt jelképes esemény. Ursynówban már működik egy Kossuth Lajos Líceum, több utcát is lengyelmentő magyar politikusokról neveztek el, s most a kerület újabb magyar emlékhellyel gazdagodott.
Kövér László beszédében kiemelte, hogy Esterházy ünneplése Lengyelországban különleges helyet foglal el a számtalan kapcsolódás, a tényleges és lelki rokonság, a megélt barátság és a közös európai jövőnek szóló üzenet miatt. Mint mondta, Esterházy a kelet-közép-európai együttélést, az egymásra utaltságot történelmi szükségszerűségnek tekintette, és mélységesen hitte, hogy ez a befogadás és elfogadás hagyománya. Emlékeztetett, hogy Esterházy tömegsírban nyugszik, és szülőföldjén, a mai Szlovákiában máig háborús bűnösként tartják nyilván. De nem a tömegsír méltatlan, hiszen ott és azok között van, akikért harcolt. „Ami valójában méltatlan, az az a politika, amely a 21. században sem akarja megérteni Esterházy János hitvallását, amely azt üzeni minden európai nemzet számára: senki sem érvényesülhet tartósan a másik megnyomorítása árán” – emelte ki az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepségen felolvasták Esterházy Rómában élő leánya, Esterházy-Malfatti Alice és Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek üdvözlő levelét. Az ünnepség a Magyar Barokk Zene Egyesület koncertjével zárult.
Felvidék.ma, mti
