Az Európai Bizottság a szlovák állampolgársági törvényről a szlovák és a magyar álláspontot is meghallgatja, majd azt követően nyilvánít véleményt.
Navracsics Tibor magyar közigazgatási- és igazságügyi miniszter Brüsszelben részt vesz az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Viviane Redingnek, állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosnak elmondta, hogy a szlovák állampolgársági törvény sérti az Alapvető Jogi Chartát, sérti a szabad identitásválasztás jogát is. Navracsics közölte, az alapvető jogokért felelős EU-biztos megígérte, hogy ebből a szempontból is megvizsgálják a törvényt. „Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma” – jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad identitásválasztás nem egy sokadik jog, hanem a modern demokráciák egyik alapjoga. Viviane Reding biztosította őt arról, hogy erre a magyar felvetésre Brüsszel a közeli jövőben írásban ad választ.
Egy bizottsági forrás a BruxInfónak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság előbb a szlovák felet is meghallgatja a kérdésben, és utána közli a véleményét. Ennek a formája egyelőre kétséges, hiszen korábban épp a testület mondta azt, hogy a magyar-szlovák állampolgársági probléma kétoldalú ügy, az EU-nak nincs kompetenciája állampolgársági kérdésekben.
Új elem viszont, hogy a magyar kormány nem állampolgársági kérdésként kezelné az ügyet, hanem egy alapvető jog megsértéseként. Navracsics Tibor újságíróknak kifejtette, „túl kell lépni azon, hogy ez a probléma kétoldalú, hiszen ha egy demokrácia megfosztja az állampolgárát az állampolgársági státuszától, akkor az már demokráciaprobléma”.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter múlt héten levelet is írt Viviane Redingnek, amelyben kifejtette, hogy bár az állampolgársági kérdések szigorúan nemzeti hatáskörbe tartoznak, de Szlovákia szerinte a törvény alkalmazása során az Alapvető Jogi Charta rendelkezéseit sérti.
Az ügy előzménye az a jogi konfliktus, ami a két ország között kerekedett még tavaly. A 2010 nyarán hivatalba lépett magyar kormány egyik első intézkedéseként fogadta el az állampolgársági törvényt, amely lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. A szlovák kormány erre válaszul megszüntette a kettős állampolgárság intézményét. Most olyan személyeket fosztanak meg állampolgárságuktól, akik az egész életüket azon a földön élték le, függetlenül attól, hogy a történelem során az különböző országokhoz tartozott. A miniszter megjegyzi, hogy mivel a statisztikák is alátámasztják, hogy magyar származásúakat fosztott meg Pozsony a szlovák állampolgárságuktól, a törvény alkalmazása egyértelműen diszkriminatív.
Jogi szempontból a helyzet zűrzavaros, és azt sem látni, hogy pontosan mit fog vizsgálni Brüsszel. Az Európa Tanács konzultatív testülete, a Velencei Bizottság korábban amellett foglalt állást, hogy az Alapjogi Charta előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók egy nemzeti törvényben, mindez alapján kérdéses, hogy felelősségre lehet-e vonni egy tagországot, és ha igen, akkor hogyan, még abban az esetben is, ha egy törvénye nem felel meg a Charta betűjének, vagy szellemiségének.
Bruxinfo, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31519″}
