Szlovákiát, de például a szomszédos Csehországot is az a veszély fenyegeti, hogy bekerülnek azoknak az országoknak a sorába, amelyeket a leginkább sújtják majd az Európai Parlament által június 12-én elfogadott költségvetési megszorítások.
Az elkövetkező években ugyanis elsősorban a nagyobb mezőgazdasági vállalatok kevesebb pénzt kapnának. Erről a lehetőségről a mezőgazdasági miniszter, Ľubomír Jahnáteknek (Smer-SD) is tudomása van, aki azonban nem nyugodott bele ebbe a forgatókönyvbe, és megpróbál még harcolni az ún. kifizetési plafonok ellen. „Olyan projektről van szó, amellyel az Európai Unió javítani szeretné a költségvetési hiányát. Minden mezőgazdasági vállalatot, amelynek 5000 eurónál nagyobb a bevétele, utólagosan megadóztatnának, és ezek a pénzeszközök az Európai Unió költségvetésébe kerülnének. Szlovákia alapvetően nem ért egyet ezzel a véleménnyel” – jelentette ki Jahnátek.
Tárcavezetőként arra is felhívja a figyelmet, ha Brüsszel ebben a formájában megszavazza a javaslatot, Szlovákiában ez mintegy 3750 vállalatot érintene, az anyagi vetülete pedig 17 millió euró szintjén mozogna. „Tekintettel ara, hogy a mezőgazdaság támogatására szánt európai pénzek ebben az évben kimerítődnek és az új mechanizmus még nem nyílt meg, újabb érvágás lenn ez a szlovákiai mezőgazdászok számára” – jegyezte meg Jahnátek.
És nem ez az egyedüli pénz, amelytől megfosztanák a szlovákiai mezőgazdászokat az elkövetkező években. Amint azt ugyanis a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtószóvivője, Stanislav Nemec elmondta, nyitott kérdés maradt továbbra is a közös mezőgazdasági politika finanszírozása a 2014-2020-as években. „Az eddigi javaslatok szerint, amelyek azonban még nem eldöntöttek, Szlovákia számára csökkentenék a Vidékfejlesztési programból származó forrásokat az EÚ jelenlegi programozási időszakával összehasonlítva összesen 157 millió euróval, azaz csupán 2,44 milliárd eurót tennének ki, beleértve a több mint félmilliárdos társfinanszírozást is” – állapította meg Nemec.
Jahnátek elődje, Simon Zsolt (Most-Híd) azt állítja, hogy Szlovákiának nem kellett volna tartania az említett kifizetési plafontól, amennyiben további országokkal közösen képes lett volna megvédeni az ún. blokációs kisebbség fogalmát, amelyet éppen ő tárgyalt le annak idején. „A nagy farmok nemcsak Szlovákiára jellemzők, a legnagyobb farmár az Európai Unión belül az angol királynő” – jelentette ki Simon.
Hogy végül beigazolódnak-e a kétségek, még mindig nem biztos. Bár a törvényt már az Európai Parlament is jóváhagyta, az összeg nagysága és a megszorító intézkedések módja még változhat. Még mindig nincs ugyanis az asztalon valamennyi európai uniós tagország egyezsége az ügyben.
Aktualne.sk nyomán, dé, Felvidék.ma
