Robert Fico szlovák kormányfő nem árulta el, milyen álláspontot képvisel az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli március 6-i, csütörtöki tanácskozásán. Az ülésnek, melyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hívott össze, az Oroszország elleni esetleges büntetőintézkedések és az Európai Bizottság által szerdán, március 5-én ismertetett, Ukrajnának szánt mentőcsomag lehet a fő témája.
„Jelenleg nincs mit mondanom, nincs mihez hozzászólnom”, nyilatkozta a szerdai kormányülést követően Fico, hozzátéve, ha lenne a kezében valamiféle brüsszeli javaslat, azt kommentálná. De semmi ilyesmivel nem rendelkezik. Így nem tudták meg tőle az újságírók, támogatná-e az esetleges Oroszországgal szembeni szankciókat. Elmondása szerint a miniszterelnök számára az sem világos, miről is lesz szó a csütörtöki uniós csúcson. Mindössze annyit hoztak a tudomására, hogy másfél órás megbeszélést terveznek, melyen jelen lesz az új ukrán kormányfő, majd egy munkaebéd következik.
Miroslav Lajčák külügyminiszter már a szankciókról is beszélt, mégpedig abban az értelemben, hogy Szlovákia inkább olyan intézkedéseket részesít előnyben, melyek a feszültségcsökkentést szolgálják, elsősorban is nemzetközi megfigyelők küldését.
Úgy véli, mindig van esély a békés megoldásra, jelenleg azonban nem lát erre elegendő szándékot és készséget sem. „ A NATO és az Egyesült Államok is megszakította a politikai párbeszédet Oroszországgal. A bizalom csorbát szenvedett és ez soha sem vezet jóra”, fejtette ki véleményét a szlovák diplomácia vezetője.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei már hétfőn, szintén rendkívüli tanácskozásukon kinyilvánították: az Európai Unió erőteljesen elítéli, hogy az orosz fegyveres erők agressziója nyilvánvalóan megsértette Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az Európai Unió a külügyi tanács zárónyilatkozatában arra szólította fel Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit állandó állomáshelyeikre, és tegyen lépéseket a konfliktus enyhítésére.
Ennek hiányában az EU dönteni fog arról, milyen következményei lehetnek az orosz agressziónak az EU és Oroszország viszonyára. A zárónyilatkozat például a vízumegyeztetésekről, valamint az új partnerségi megállapodásról szóló egyeztetések felfüggesztését említi, de egyéb „célzott intézkedéseket”, szankciókat sem zár ki. A a rendkívüli uniós csúcsig, azaz csütörtökig adtak haladékot Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a válság enyhítésére.
A brüsszeli csúcson valószínűleg megvitatják a Kijevnek szánt mentőcsomag kérdését is. Egy nappal a rendkívüli tanácskozás előtt hozta ugyanis nyilvánosságra az Európai Bizottság azt a pénzügyi csomagot, amellyel Brüsszel Ukrajna stabilizációjához kíván hozzájárulni. A bizottság által ismertetett csomag révén Kijev a következő években 11 milliárd euróhoz (15 milliárd dollár) juthat hozzá, ebből 3 milliárd közvetlen uniós forrásból származó kedvezményes kölcsön és támogatás, 8 milliárd pedig az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által folyósítandó hitel. A bizottság rövid távon 610 millió eurót tud a súlyos válságban lévő ország rendelkezésére bocsátani, ha az ukrán kormány megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal.
BA/MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44408″}
