Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanács és a Visegrádi Együttműködés országai március 6-án üléseztek Brüsszelben.
Az Európai Bizottság február 25-én jelentette meg a „Párizsi Jegyzőkönyv – terv a globális klímaváltozás 2020 utáni kezelésére” című közleményét, az energiaunióról szóló közleménnyel egy időben.
A közlemény tartalmazza az Unió 2015-ös globális, jogilag kötelező klíma-megállapodással kapcsolatos elvárásait, és részletesebb magyarázatot ad az EU kibocsátás-csökkentési céljáról.
A tanácsi ülésen a tagállamok képviselői megvitatták a Párizsi Jegyzőkönyv megállapításait és elfogadták a tervezett európai uniós tagállami nemzeti hozzájárulásokról (INDC) szóló beadványt.
Az ülés további napirendi pontja az előretekintő klímapolitikát folytató energiaunió megvalósításával kapcsolatos véleménycserének biztosított lehetőséget.
Az EU Környezetvédelmi Tanácsának ülését megelőzően találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával és Bulgáriával. Egyeztették a Párizsi Jegyzőkönyvvel és a tagállami nemzeti hozzájárulásokról szóló beadvány-tervezettel kapcsolatos álláspontjaikat az összehangolt érdekképviselet jegyében.
Mit tervez a Bizottság annak érdekében, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a megújuló energia terén?
Az energiaunió biztosítja, hogy a megújuló energia irányadó szerephez jusson, és a teljes mértékben fenntartható, biztonságos és költséghatékony energiarendszer részét képezze. Ez lehetővé teszi majd az EU számára, hogy világelső maradjon a megújuló energiával kapcsolatos technológia és innováció, valamint az intelligens és rugalmas energiarendszerek és szolgáltatások terén.
Ennek érdekében a Bizottság:
- maradéktalanul végrehajtja a meglévő jogszabályokat és új piaci szabályokat vezet be annak érdekében, hogy a megújulóenergia-termelést hatékonyan integrálja, ideértve az új infrastruktúrák kialakítását, különös tekintettel a hálózatok összekapcsolására;
- elősegíti az együttműködést és a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti politikák és támogatási rendszerek konvergenciáját összhangban a belső piac fejlődésével és elsősorban az új energiapiaci tervvel, amely tisztességes versenyt fog biztosítani valamennyi termelési forrás és a kereslet között, és a nyitottabbá teszi a határokat a megújulóenergia-támogatások előtt;
- célzottabban fogja előmozdítani a megújuló energiával kapcsolatos kutatást és demonstrációt, többek között a külön erre a célra létrehozott uniós források révén;
- biztosítja, hogy a megújuló energiára épülő fűtési és hűtési ágazat jelentősen hozzájáruljon az EU energiabiztonságához;
- többek között a közlekedési ágazat villamosításának és az újszerű bioüzemanyagok előállításába való beruházásoknak az előmozdítása révén felgyorsítja a közlekedési ágazat dekarbonizációját és még inkább integrálja az energetikai és közlekedési rendszereket.
Mindezek révén csökkenni fognak a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek finanszírozási költségei és könnyebbé válik a 2020-ra és 2030-ra kitűzött célok megvalósítása.
Az energiaunióról szóló közlemény további részei ITT>>> tanulmányozhatók át.
Felvidék.ma
