Garampáld az Érsekújvári járás legkisebb faluja, mint a nevéből is kitűnik Garam menti kisközség, a Szikince patak partján fekvő kurtaszoknyás falvak egyike. Az első írásos emlék 880. évfordulójának megünneplésére készül augusztus 1-jén a község.
A mindössze 240 lelket számláló település polgármestere, Csemadok elnöke, és egyszemélyes mindenese már a harmadik választási időszakban Góra Mónika.
Nem kis gondot vett magára e tisztség vállalásával, mert aki tenni is akar, eredményt is szeretne felmutatni, életben és optimizmusban akar tartani egy ilyen apró települést, annak bizony nem kis gondot jelentenek a mindennapok.
Góra Monika ennek érdekében cselekszik naponta már kilenc éve.
Amikor átvette a falu vezetését már nemhogy iskolája nem volt a településnek, de már az óvodát is bezárták még a 1970-es évek végén. A gyerekeket a szomszédos Kisgyarmat községbe viszi a busz reggelente, iskolába pedig Kéméndre és Párkányba utaznak a nagyobbak. (Kis iskolája még az óvoda bezárása előtt megszűnt). Annak idején emlékezem a szülők tiltakozására, újra nyitási próbálkozásaikra, de nem tudták megmenteni az aprók otthonát, járási rendelet alapján szűnt meg.
A polgármester asszony tudta, hogy ha a kultúrát is engedik meghalni, akkor tényleg halálra van ítélve a falu. Ezért 2008-ban átvette a Csemadok vezetését, és azóta is ő az elnöke. Persze segítői vannak. A helyi MKP is hallat magáról rendszeresen. S láss csodát: a faluban nagy sikere volt évente a Szikince fesztiválnak, a szervezők 2006-tól bevonták a községet és nyaranta nagy sikerű fesztivál volt a faluban, s lesz most is augusztus 9-én, igen gazdag egész napos programmal, koncerttel. 
A fesztivál fogadását, szervezését már csak két község Zalaba és Garampáld vállalja az idén. Programja letölthető a Szikince fesztivál facebook oldalról,itt
2009-ben a község felépített egy korszerű színpadot, ahol nyaranta gyermeknap, falunap, kézműves tábort szervez. Az egykori tűzoltószertárból lett kultúrházban évente keresztény bál, Mikulás nap, kiállítások és még sokféle műsor van elsősorban a helyiek részére, de mindig jönnek a szomszéd községekből is nézők és szereplők is. Fellépett itt már Vadkerti Imre, a Kor-Zár együttes és több neves csoport is a régióból. Népviseletükkel, szokásaikkal két évvel ezelőtt bemutatkoztak Budapesten is a Polgárok Házában.
Az írások szerinti 880 éves település (a történelmi adatok szerint még korábbi) is „megszenvedte” minden történelmi időszak nép-, és lélekpusztító korszakát.
Az egykor Hont-Pázmány nemzetség birtoka Hont vármegye területe volt. Templomát már 1332-ben említik az írások. A jelenlegi Szent Lőrinc védőszentről elnevezett templomot 1717-ben építették, majd a XIX. században átépítették.
A II. világháborúban a helyi áldozatok mellett (melyeknek emlékműve is van)14 német katonát lőttek le az oroszok a faluban, akik a helyi temetőben voltak eltemetve, majd hazai sírba vitték őket jó pár évvel ezelőtt. 1946-ban 14 családot – 67 személyt deportált a csehszlovák állam Csehországba.
1976-1990 között a falut közigazgatásilag önkényesen Kisgyarmathoz csatolták. Óvodáját, iskoláját bezárták, s a párkányi papírgyár innen is elszippantotta a fiatalokat.
1991-től előbb Kiss Tibor tartotta a lelket a megmaradt lakosságban, majd 2006-től Góra Monika polgármester és képviselői leheltek életet a 97 %-ban magyar katolikus lélekszámú közösségbe. A faluból most is eljárnak dolgozni a fiatalok, de ha rendezvény van évente több alkalommal is, jól érzik magukat otthon.
Most az ünnepi falunapra készülnek lázasan. A megemlékezés augusztus elsején szentmisével kezdődik, majd a vendégek fogadása után a szabadtéri színpadon fellépnek a helyi KIKELET néptánccsoport, Kiss Flóra és Kurc Kevin, Bircsák Miriam, Ambrus Adrianna Zselízről, Jazz SONS trio Érsekújvárból, Kincső néptáncegyüttes Zselízről, majd utcabállal végződik az ünnepség.
Az élet él és élni akar a legkisebb településen is, amíg van helyi ember, aki hisz benne.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma
