A bikinis csajok, a füstölt kolbász, meg a folyékony kenyér mellett most újabb brutális „kultúrsokk” érte hívatlan vendégeinket: a bősi menekülttáborban elszállásolt ifjú szírek tengernyi szabad idejükben azon ámuldoznak, hogy szinte kizárólag magyar szót hallanak csak Bősön. Pedig a párszáz eurós okostelefon GPS-e is tévedhetetlenül mutatja: ez bizony itt Szlovákia.
A hnonline.sk újságírója Luboš Palata hétvégén a bősi Közel-Kelet-Kempinget látogatva elegyedett beszédbe az Ausztriától befogadott szírekkel, akik odáig vannak Gabcsíkovóért. Mint az egyikük meg is jegyezte: még jobb is itt, mint az ausztriai Traiskirchenben. Ami mégis majdnem a frászt hozta rájuk, az a rengeteg magyar szó, amit a várossá emelkedő településen mindenütt hallani lehet.
Amint azt a 25 éves Amira a szlovák újságírónak elpanaszolta: „Meglepő volt számunkra, hogy itt magyarul beszélnek. Persze mindegy, mert szlovákul sem tudok”. A lényeg, „hogy ez itt nem az igazi Magyarország, attól félnék”. Hát még ha tudnád, kedvesem, hogy a bősiek milyen arányban mondtak nagyon határozott nemet arra, hogy a településre bevándorlókat hozzanak, akár csak átmenetileg is…
Bősön mindazonáltal minden szép és jó, feszültségnek nyoma sincs. A szírek kicsit fáznak – kénytelenek kabátban focizgatni – míg a helyi vendéglátósok azt fájlalják, hogy nem nőtt érdemben a fogyasztás, ezek se sört, se bort nem isznak.
Még egy kis türelem, és aztán mások sem fognak…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
Fotó: webnoviny.sk
