Juraj Draxler oktatásügyi miniszter felszólítja a civil kezdeményezéseket, ne sokkolják a lakosságot az olyan kijelentésekkel, miszerint a szlovák oktatás az egyik legrosszabb Európában. Az alapiskolás diákok eredményei igenis összehasonlíthatóak a többi országéival.
Dühbe gurult a tárcavezető. A magasabb bért és reformokat követelő tanítók és mások legutóbbi, „A dosť!” (És elég!) kezdeményezése ugyanis arra is felhívja a figyelmet, hogy hosszútávon alulfinanszírozott az oktatásügy, beleértve az alapfokú szintet is. Az alapiskoláknak nem jut megfelelő segédeszközökre, egyre inkább lemaradunk Európától, s ez az eredményekben is megmutatkozik.
Juraj Draxler reakciójában arra kérte a civileket, ne akarják félrevezetni a nyilvánosságot. Azt, hogy a szlovákiai tanulók európai mércével mérve is megállják a helyüket, a miniszter szerint igazolják a nemzetközi tesztek eredményei: az értő olvasást felmérő PIRLS és a matematikai illetve természettudományi ismereteket tesztelő TIMSS is. Állítja, hogy alsó tagozatos tanulóink átlagos eredményt értek el a 20011-es felmérésen, ám kiderült hogy az eredményeik javuló tendenciát mutatnak. Nem igaz tehát az „A dosť!” internetes kampány szervezőinek állítása, hogy a gyerekek tudásszintje alapján Európa egyik legrosszabb oktatása a miénk. Az unió és az OECD átlagánál tartunk.
Draxler úgy véli, a kampány állításai dehonesztálják a tanítók munkáját, miközben kiemelkedő tehetségű tanulóink vannak, akik jó helyezéseket érnek el nemzetközi versenyeken, s olyan pedagógusaink, akik képesek művelt személyiségeket kinevelni, függetlenül az iskola helyétől és típusától. „Nem úgy van beállítva nálunk az oktatás, hogy magasabb szintű tudást csak a magániskolákban vagy városi agglomerációkban lehet szerezni, mintahogyan az néhány nagyobb országban működik” – nyilatkozta Draxler.
„A dosť!” kampány kezdeményezői úgy vélik, nem szabad hazardírozni Szlovákia jövőjével. Ők is nemzetközi felmérésekre hivatkozva állítják, hogy a szlovákiai diákok a legboldogtalanabbak közé tartoznak a világon, nem érzik magukat jól az iskolákban, és a mi oktatási rendszerünk adja a legkevesebb esélyt a szociális különbségek elhárítására, így e téren is egyre csak romlik a helyzet. A kampány célja rákényszeríteni a politikusokat, hogy azonnal növeljék az oktatásügy költségvetését, és indítsák el a gyökeres változások folyamatát. Azt szeretnék, ha ez lenne a jövendő kormány programjának első számú prioritása.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57048,56963,56861,55769″}
