A megyei választások előtt üzengetnek egymásnak a politikusok, elsősorban arról ki kivel nem szeretne együtt indulni. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint a kormány koalíciós szerződése a megyei választásokra nem érvényes, így ők biztosan egyedül indulnak az év végén esedékes megyei önkormányzati választáson.
Danko szerint a regionális struktúrák működőképességének tesztje lehet a megyei választás. Ha a hétezer tagból nem találják meg minden kerületben a megfelelő jelölteket, az adott megyében meg kell keresni annak a felelőseit, miért nem tudták kiválasztani a megfelelő személyt. Danko azt is kiemelte, nem azt kéri, hogy minden kerületben állítsanak elnökjelöltet, csupán azt, hogy megfelelő képviselő-jelölteket találjanak. Az elnök azt javasolta, hogy ne kössenek koalíciós szerződéseket a pártstruktúrákban – írja a SITA.
A teraz.sk összeállításának végén a nemzeti politikus arra is kitért, hogy túl sok a magasabb szintű területi egység, azaz megye. Az önkormányzati jogköröket kétszeresen ellátják, ezért elég lenne a községi vagy városi önkormányzat, felesleges a megyei. Danko szerint a sportpályákon, ahol korábban focit játszottak, ma bevásárlóközpontok vannak. A szakközépiskolák egy része elhagyatott, és elhanyagolt. A kórházakat bérbe adták. A megyei hivatalok nem voltak felkészültek a jogkörökre. Az államnak jobban kellett volna vigyáznia arra, mit tettek a megyék az államtól megkapott vagyonnal.
Az SNS elnöke kiemelte: a megyei önkormányzatoknak nincsen jövője Szlovákiában. „Eljön majd az ideje annak, hogy átértékeljük azok létét. Az SNS elkészít egy koncepciót, mi legyen a megyékkel” – mondta a nemzetiek elnöke. Danko azt is elárulta, a tervezet 2020 után lépne életbe.
Szlovákiában nyolc kerület van, amely a saját vagyonával és bevételeivel gazdálkodik. A megyei önkormányzat élén az elnök áll, akit a polgárok választanak. A megyei önkormányzat képviselőit is a választópolgárok választják meg. Mindegyik megye saját hivatalt működtet és főellenőre is van. A megyét az elnök képviseli. A vagyonjogi, munkajogi és egyéb ügyekben végrehajtó szervként jár el. A költségvetést a képviselő-testület tagjai fogadják el. A képviselők által elfogadott rendeleteket a megye elnöke írja alá.
A megyei önkormányzat több intézmény fenntartója. A középiskolák, a múzeumok, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények, könyvtárak, színházak és más kulturális intézmények, kórházak fenntartója, valamint több közhasznú szolgáltatást biztosít.
„A szlovák alkotmány 2001-es módosítása megerősítette a regionális önkormányzatok hatásköreit. A decentralizáció folytán az önkormányzatok hatáskörei erősödtek, míg az állam néhány hatáskörét elveszítette – magyarázza a decentralizáció lényegét kérdésünkre Németh Gabriella, Pozsony megye alelnöke, aki egyben Szenc város képviselője is.
Az alelnök szerint „a megyei önkormányzatok jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a központosított-centralizált államhatalom, a politikai hatalom, csak akkor szólhat bele a polgárok életébe, ha azok szükségleteit a társadalomban a szubszidiaritás elve alapján létrejött szervek – önkormányzatok- nem képesek teljesíteni, ellátni. Az EU is egyértelműen a centralizált államhatalommal szemben pozicionálja magát és a polgárokhoz való minél nagyobb mértékű közeledést – a szubszidiaritás elvét-szorgalmazza.” Ennek köszönhetően a polgár a hozzá legközelebb álló szinten – a helyi, a megyei önkormányzatnál – kaphat segítséget.
Andrej Danko utalására, mely szerint a megyei rendszer ebben a formában felesleges, Németh Gabriella kifejtette: „elfogadhatatlan számomra minden olyan kezdeményezés, amely a hatalmat ismételten az állam és az aktuális politikai vezetés kezébe igyekszik átjátszani. Szerencsére Szlovákia alkotmánya rögzíti a megyei önkormányzatok létjogosultságát, ezért remélhetőleg a parlament elnökének tervei – alkotmányos többség hiányában – ebben a választási időszakban nem valósulhatnak meg. Igaz, a nem alkotmányos többséget igénylő törvényekkel már az idén is megváltoztathatják a megyei választásokat szabályozó törvényeket, pl. egykörösre változtathatják a megyefőnök választást, amit minden bizonnyal meg is tesznek, ill. meghosszabbíthatják a választási ciklus hosszát is.” A tervek szerint a megyei és a helyi önkormányzati választásokat összevonnák, és egy napon tartanák meg.
A megyei önkormányzatok kompetenciái közé tartozik pl. a régiófejlesztés, a szociális ügyek, az egészségügy, a kultúra,a II. és III. osztályú közutak hálózata és a középiskolák vagy az idegenforgalom és a turisztika, de az európai uniós támogatások merítésének koordinációja is.
„Ha abból a felállásból indulunk ki, hogy a parlament elnöke elutasítja az állami centralizáció ismételt bevezetését, de megszüntetné a megyéket, akkor az eddigi megyei hatásköröket a helyi önkormányzatok vennék át. Ebben az esetben nehezen tudnám elképzelni egy komplex régiófejlesztési terv elkészítését, egy minden település igényeit kielégítő Gazdasági és Szociális Fejlesztési Terv (PHSR) elfogadását, amely az egész régió szükségleteit figyelembe venné, kulturális intézményeink működtetését, egy effektív, a munkapiac igényeit kielégítő, megfelelő középiskolai hálózat megteremtését” – mondja az alelnök.
Németh Gabriella szerint kérdéses: hogyan működnének a szociális ellátást nyújtó intézmények, lenne-e elegendő rehabilitációs és tanácsadóközpont, melyik önkormányzat vállalná a működtetéssel kapcsolatos plusz költségeket? A szociális szolgáltatások mennyire lennének elérhetők a régió lakosainak, mi szerint állapítanák meg az ellátási díj összegét stb. „Ha valaki a megyei önkormányzatok létjogosultságát kérdőjelezi meg, ezekre a kérdésekre kell tudnia elsősorban a kielégítő választ, ellenkező esetben egyértelműen az államhatalom centralizációját akarja visszaállítani” – véli a Pozsony megyei alelnök.
