Pallér Péter, a bérunió szlovákiai kezdeményezője nyitotta meg a Jobbik Komáromban tartott sajtótájékoztatóját, melynek aktualitását az adta, hogy a párt Szlovákiában is elindította a béruniós kampánnyal egybekötött aláírásgyűjtést. Ennek célja, hogy az Európai Unió alapelvei között rögzítsék az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, azaz, elindítsák a bérunió megvalósulását. Jövő év májusáig hét európai országban kell összegyűjteniük egymillió aláírást.
Gyöngyösi Márton, a bérunió magyarországi kezdeményezője és a Jobbik külügyi kabinetjének vezetője emlékeztetett, az Európai Bizottság még májusban hagyta jóvá az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését, illetve azt, hogy bekerülhessen az európai jogrendbe, mint uniós kitétel. „Ehhez már csak az egymillió aláírás kell az egész Európai Unió területéről, hogy a különböző tagállamokban – minimum kritériumok alapján – összegyűjtsük az aláírásokat” – mondta.
Ideológiai, nemzeti törésvonalakon átívelő kezdeményezés
A kezdeményezést 28 európai tagállamban támogathatják – az egyetlen feltétel, hogy európai uniós állampolgár legyen, aki aláírja. Szlovákiában a szlovák nyelvű aláíróíveken, de akár online https://ec.europa.eu/citizens-initiative/33/public/#/ is aláírhatják az állampolgárok.
Gyöngyösi szerint ideológiai, nemzeti törésvonalakon átívelő kezdeményezésről van szó, hiszen a kérdés egyesíti a közép-kelet-európai nemzeteket, országokat. „Ezek az országok abban a reményben csatlakoztak az EU-hoz, hogy Nyugat-Európához hasonló béreket, életszínvonalat érjenek el a tagságnak köszönhetően. Ez viszont nem következett be” – fogalmazott Gyöngyösi, aki a kezdeményezés polgári bizottságának elnöke is egyben. Szerinte a közép-kelet-európai országok az európai uniós csatlakozás reményében átalakították gazdaságaikat, hogy megtörténhessen az integráció. „Viszont az életszínvonal és a bérszínvonal vonatkozásában nemhogy közelebb kerültünk volna az uniós átlaghoz, de leszakadóban vagyunk” – mondta.
Gyöngyösi Márton (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Elvándorlás, elszegényedés – ez a mai képünk az unióról
Elsősorban az elszegényedés és az elvándorlás jellemzi a közép-kelet-európai országokat – fogalmazott Gyöngyösi, aki úgy gondolja, mindannyiunk érdeke, hogy Európát erősebbé, stabilabbá, de egyben szolidárisabbá is tegyük. „Ezért fontos célkitűzésünk, hogy az EU egész területén a gazdasági különbségek, a bérszínvonal- és életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítődjenek”.
A Jobbik szeretné egy össznépi, az egész kontinensre kiterjedő társadalmi párbeszéd formájában felhívni erre a problémára a figyelmet, és egyben kérik az Európai Unió állampolgárai támogatását a kezdeményezéshez.
A bérunió az Európai Unió reformja
Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, a bérunió ötletgazdája megjegyezte, a magyarországi sajtóban számos félremagyarázás jelent meg a bérunióval kapcsolatban. Mint mondta, ezek többsége arról szól, hogy a javaslat populista és megvalósíthatatlan, és azt az illúziót próbálja kelteni az emberekben, hogy egyik napról a másikra bérük a nyugat-európai bérek színvonalára emelkedhet. „Természetesen ez irreális” – fogalmazott Vona Gábor, aki nem kevesebbet állít, minthogy a bérunió az Európai Unió reformja.
Vona Gábor (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A személyek szabad áramlása szabadságjog legyen, ne kényszer
„A következő hónapokban eldől az EU sorsa” – közölte a Jobbik elnöke. Véleménye szerint egymással versengő, sok esetben egymást kizáró tervek kerülnek az unió asztalára, amelyek közül egyik sem kelet-európai (Macron-terv, Juncker-terv, Vona szerint lesz egy Merkel-terv is). „Ha az EU reformja, struktúrájának kialakítása a mi fejünk felett, a kelet-európai nemzetek feje fölött történik meg, akkor ne lepődjünk meg, hogy az nem lesz jó nekünk” – jegyezte meg.
Azzal érvelt, hogy a béruniós kezdeményezés az unió olyan reformja, melynek köszönhetően az egykori szocialista országok lakói is jól érezhetik magukat a saját szülőföldjükön és nem kell nyugatra menekülniük a jobb megélhetés reményében, amely Vona szerint az egész régiót sújtó válság. „Ha valaki el akar menni, az szabadságjog legyen, és ne kényszerből tegye” – fogalmazta meg az elvándorlás legfőbb okát. A kezdeményezés célja, hogy az Európai Uniót mind szociális, mind gazdasági értelemben igazságossá tegyék.
Állásfoglalás az egysebességes Európa mellett
Vona Gábor szerint itt az ideje annak, hogy az Európai Unió felzárkóztatási politikáját észszerűvé tegyék. „Az Európai Unión belül rendszerhiba van: a közép-kelet-európai régió felzárkóztatása úgy tűnik, hogy az unió és a nyugat-európai tagállamok bizonyos üzleti, gazdasági és politikai körei számára nem cél” – fogalmazta meg véleményét.
„Úgy tekintenek ránk, mint egy piacra, egy olcsó munkaerő bázisra. Nem úgy, mint olyan országokra, amelyekkel valóban közös Európát kell építeni. Aki a béruniós ívet aláírja, az az egysebességes Európa mellett is állást foglal” – mondta a Jobbik elnöke.
Párhuzamos terv
A bérunió nemcsak Brüsszel felelőssége, vagy feladata – folytatta Vona Gábor, aki figyelmeztetett: attól, hogy eredményes lesz az aláírásgyűjtés és a célkitűzés elvi és gyakorlati szempontból is beépül az EU jogrendjébe, még nem fognak automatikusan megemelkedni a bérek. „Minden tagállamnak el kell végezni mellette a házi feladatát, bele kell tennie a saját munkáját”. Úgy fogalmazott, szükséges a megfelelő gazdaságpolitika, amelynek elengedhetetlen eleme, hogy visszaszoruljon, illetve eltűnjön a korrupció. „Ezen célok eléréséhez párhuzamosan, Brüsszelben és hazánkban is, meg kell tenni a szükséges lépéseket. Tehát egyszerre kell ez EU-t megreformálni és a gazdaságpolitikánkat is”.
Egyenlő munkáért egyenlő bért (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Vona Gábor szerint a legfontosabb témákban, mint az emberek megélhetése, keményen, határozottan, de értelmes módon kell tárgyalni és lobbizni az Európai Unióban. Figyelmeztetett, az EU a rövidesen készülő reformok következtében átalakul, a mi feladatunk pedig, hogy ebben részt vegyünk. „Ezért kérem a felvidéki magyarságot is, minél többen írják alá ezt a kezdeményezést” – fogalmazott az elnök.
Nem vagyunk a nyugat cselédje
Ez egy történelmi összefogás – hangsúlyozta Vona. „Mi, kelet-közép-európai nemzetek be tudjuk bizonyítani azt, hogy a történelmi konfliktusaink, ellentéteink ellenére vannak olyan közös ügyek, amiben együtt tudunk gondolkodni, ami mindannyiunkat sújt, mindannyiunk számára fontos és megoldásra vár”. Hozzátette, nem szabad hagynunk, hogy megosszanak bennünket, ezekben az ügyekben képesnek kell lennünk az összefogásra. „Közép-Kelet-Európa nem cselédje Nyugat-Európának, de egyenrangú partnere kell, hogy legyen, ahogy azt annak idején megígérték a számunkra” – fejezte be hozzászólását a Jobbik elnöke.
Pallér Péterhez intézett újságírói kérdésre a bérunió szlovákiai kezdeményezője elmondta, napirenden van az összes szlovákiai párt megszólítása. „Levélben keresünk meg minden parlamenti képviselőt, pártvezetőt és minden szakszervezeti vezetőt is” – mondta.
A jelenlévő Jobbikos parlamenti képviselőket megkérdeztük, mi a véleményük a szintén a hetekben elindított másik polgári kezdeményezésről, a Minority Safepack-ről, amelynek célja, hogy az EU a tagállamok számára kötelező jellegű kisebbségvédelmi jogszabályokat alkosson. Mint kiderült, mindannyian aláírták már a kezdeményezést és erre buzdítják tagjaikat, szimpatizánsaikat határon belül és kívül is. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek nemzetiségi és nyelvhasználati jogait erősíteni kívánó kezdeményezés, hasonlóan a béruniós kezdeményezéshez, nemzetek felett áll.
Pallér Péter szerint nemcsak párhuzamosan zajlik a két fontos küldetés, de párhuzamba is állítható. „Személy szerint nagyon örülnék, ha valamilyen formában együtt működhetnénk a Felvidéken bekapcsolódott erőkkel, akár úgy, hogy közösen gyűjtjük az aláírásokat” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatót követően lakossági fórumra került sor a RÉV-Magyar Kultúra Házában, amelyen a bérunió lényegéről, okairól és céljairól, valamint gyakorlati megvalósulási lehetőségeiről számoltak be az érdeklődőknek a Jobbik képviselői.
